Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
szakon szerzett mérnöki diplomát. 1987—94-ig a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szövetkezet Béke Pincészetének vezetője, 1994-től napjainkig Kecel város falugazdásza. Napi 4 órában állami agrár információs irodájában a gazdákat tanácsokkal látja el, intézi az állami támogatások adminisztrációs feladatit, a mezőgazdaságot ért károk (fagy, szárazság, jég) felmérését és azok enyhítésére az állami pénzek kiutalását. Az 1990-es évek második felében megalakította feleségével a Kornóczi Bormanufaktura Kft-t. 13 hektár szőlőültetvénnyel rendelkezik és kb. 1000 hektoliter tárolóval. Rizlingszilváni, zöld veltelini, pinot noir, cabemet, kékfrankos, kadarka szőlőit a saját gépállományával műveli meg és dolgozza fel. Az adminisztrációs munkákat a felesége, Borosznói Judit, kertészeti mérnök végzi. Kornóczi János mérnök ősei Kecel újratelepítése (1734) utáni években települtek meg. Az 1762. évi Liber Status Animarum, lélekösszeírásban Komóczy János a Templom utcában lakott. Az 1879. évi házbirtokosok névjegyzékében az 542. számú házban (a mai Császártöltési út 13.) Kornóczi Mihály lakott, az 581. számú házban a (Császártöltési u. 2-ben) a régi Téglás Lajos ház telkén idős Kornóczy Mihály lakott. Dr. Koszta Sándor Kossuth Lajos utca 15. A keceli házbirtokosok 1879. évi jegyzékében az 597. számú ház tulajdonosa Hugyecz András. A korábbi birtokosairól adataim nincsenek, az azonban bizonyos, hogy Kecel újratelepítése utáni években felépült az általunk ismert ház a Templom és a Jankovátczi (Jánoshalmi, ma Zrínyi) utca sarkán. 1962-ben az öreg ház - utcai szárny szélesebb és magasabb, a még öregebb ház udvari szárnya keskenyebb és alacsonyabb - bontásakor az udvari szárny (29x5 méter) végén lévő pince kettős boltívéből 1736,1741 és 1747 GA feliratú téglák kerültek elő. így az épület születését az 1740- es évek végére tehetjük. A faliratos téglákat az új melléképület alapjába építettük be. Néhányat megtartottunk emlékbe. Az udvari szárny alap nélküli, 60 cm vastag vert falakra rakott, nádfödém (alulról-felülről sárral tapasztva), 2,2 m belvilágú helységeket fedett, valószínű, hogy a nyeregtető nád vagy zsúp (bontáskor cseréppel volt fedve). A fiókgerendák durván faragott akácfák, a szarufák faragatlanul voltak beépítve. A konyhában a szabadkémény nyomait lehetett felfedezni. A konyha hatszögletű téglákkal borított, szobák egy része fenyőfa padlós, a többi földes. Az utcai szárnyat, az épület szélesebb és magasabb részét, Hugyecz András építette az 1880-as évek végén. (Bontáskor a téglák egy részén 1888-as dátum szerepelt.) Tégla alapon, vályog téglából épült, szelemenfára épített nyeregtetővel, cserép fedéssel, utcára néző 3 ablakkal és 1 ajtóval, 3 helységgel, 13,40 x 6,60 m alap területtel, 3,5 m belmagassággal. 141
