Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
A bizottság 4 oldalon sorolja fel javaslatait, a belterület és a központ beépítéséhez általános irányelveket adott: többek közt a község főterének, a Szabadság tér kellő városias kialakításáról szólnak, amely a leggazdaságosabban tudja biztosítani a közlekedési, közművelődési és esztétikai szempontokat. Javasolták, hogy a gyümölcscsomagolót minél előbb telepítsék ki, helyén egy parkot létesítsenek emlékművekkel. A zsinagóga, a cukrászda (Szabolcs-ház) és a Seidner-ház helyén egy korszerű Művelődési Ház telepítését tervezték, amely egyben az oktatás központja is lenne. Az épületbe egy színházi és egy moziteremet terveztek nagy előcsarnokkal és a szükséges kiszolgáló helységekkel. Javasolták, hogy a művelődési ház köré telepítsék a könyvtár épületét, mely olvasóteremmel és több klubhelyiséggel rendelkezne. A kántor és a solymár iskolák telkére és 8-10 osztálytermet, tanári szobát, szertárakkat és nem utolsó sorban tornatermet építenének, A községi tanács vezetősége a tervben javasolt terület kisajátítását 1959-ben megkezdte. Első ütemben a József Attila utcai két kis házat és kertjeit sajátította ki, majd egy új iskola terveit rendelte meg. A nyolctantermes, tomatermes iskolát Borvendég Bélé tervezte és a megyei építési vállalat kivitelezte. 1959. november 7-én avatták fel. Az épület déli homlokzatát kék csempékkel borították, a népnyelv „kék iskolának” nevezte el. Ebben az épületben 1964 őszétől gimnáziumi osztály is indult 28 tanulóval, kiket 7 pedagógus oktatott. A keceli első gimnáziumot két osztály érettségije után megszüntették. A tanyai iskolákban - Dömötöri, Vádéi, Téglagyári, Polgárdi és Ujtüskösi iskolák -, körzetesítés miatt megszűnt a tanítás, ami a belterületi iskolák zsúfoltságát növelte. Tanteremhiány miatt délelőtti és délutáni tanítást kellett bevezetni. A község vezetőinek újra foglalkozniuk kellett az iskolaépítéssel. Kecelen egy olyan fejleszthető, összevont intézményegyüttest kellett létrehívni, amely a község oktatási, nevelési és a sport központjává válhat. Az előkészítés során együtt dolgoztak a község vezetői, az építészek, a pedagógusok és a közművelődési szakemberek. A tervek széles körű nyilvánosságot kaptak, a szaklapok is tájékoztattak róla. Építészek - Jeney Lajos, Ferenczi Béla, Gáspár Éva - tervei alapján, vasbeton pilléreken nyugvó épületben 8 tantermes, korszerűen felszerelt iskola és könyvtár épült fel. Az iskola szükség esetén gyorsan 13 tantermessé alakítható a válaszfalak, szekrényfalak elmozdításával. 1981. április 2-án került sor az úttörő jellegű, komplex művelődési intézmény átadására. A legmodernebb építészeti elvek alapján épült iskola a legnagyobb követelményeket is kielégítő, korszerű felszerelésével lehetővé teszi, hogy a több mint 1200 általános iskolás és a 70 pedagógus kedvező körülmények között végezhesse munkáját. 127 Arany János Általános Iskola (Kék iskola). Képeslap, 1961. Sebestyén Imre gyűjteménye illetve, TJM19302
