Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Bevezetés Kecel és környéke Szent István uralkodása idejében a honfoglaló Botond nemeztség szállásterületéből kialakított Bodrog királyi vármegyéhez tartozott. Kecel első írásbeli említésével egy 1198. évi oklevélben találkozhatunk, amelyben III. Ince pápa jóváhagyta a kalocsai érsek és a káptalan közötti megállapodást. Mahamud Kasgari ó-török szótárában 1072-ben a kecel szó kecsil alakban szerepel, melynek jelentése áthalad, ez a kecmereg magyar szó jelentéséhez igen közel áll. A Kecel névalakkal jelölt települések mindig folyó, patak átkelésére alkalmas rév helyeknél fordultak elő. A besenyők által őrzött rév helyeket a besenyő eredetű kecsil szóval jelölték. A besenyők 1071 után telepedtek meg a magyarországi királyi várbirtokokon. Az 1198. évi első írásbeli említését megelőzően Kecel már létezett, lakói a Duna-Örjegi rév őrzésével megbízott besenyők voltak.* 1279. körül került Kecel a kun Csertán nemzetségbeli Zongud birtokába. A település nevét a betelepülő kunok nemcsak megtartották, de a Zongud férfi ágának leszármozottai családi nevükként vették fel. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király korában a Keceli család férfi vagy leány ágon egyaránt Zongud kun szálláskapitánytól való vérségi leszármozás jogán birtokolta Kecelt.** A középkori falu a ma ismert helyen települt. A Szentháromság templom helyén a középkorban a Szent Kereszt templom állt. 1493-ban ismert plébánosa Sebestyén volt. 1529-ben Kecelt a török csapatok felégették, lakosai elmenekültek vagy török fogságba estek. Kecel falu elpusztult.*** Az 1715. évi összeírás szerint Kecel-puszta a kalocsai érsek tulajdona volt. 1734. április 22-én Patachich Gábor kalocsai érsek kiadta Kecel újratelepítési okiratát: „Mi zajezdai gróf Patachich Gábor, (...) adjuk tudtukra.” Az első Keceli betelepülök Pest megye északi részéből, Bors, Hont, Nógrád, Komárom, Nyitra vármegyékből, de Kalocsa környékéről is érkeztek.**** Kecel népessége 1738-ban 356, 1762-ben 1176, 1803-ban 2319, 1860-ban 3807, 1880-ban 5020, 1900-ban 6641, 1920-ban 8449, 1930-ban 10383, 1941-ben 10449, 1949-ben 12439, 1960-ban 10585 (mert időközben létrehozták Imrehegy községet), 1980-ban 10238,1990-ben 9364 fő volt.***** Vass Előd: A középkori és a török kori Kecel. = Bárth János (Szerk.): Kecel története és néprajza. 1984.63. ** Vass Előd 1984.65. *** VassElőd 1984.68-75. **** Bárth János: Újranépesedés. = Bárth János (Szerk.): Kecel története és néprajza. 1984.91. ***** Bárth János (Szerk.): Kecel története és néprajza. 1984.1132. 10
