Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
63. Az 1899-ben épült tornacsarnok jelenleg díszterem festésére csak 1896-ban került sor. Blas- kovics Mihály szabadkai „műfestő” végezte el a díszes festést 350 forintért. Az egyháztanács szerette volna a dísztermet szépen berendezni, azonban az 1896. augusztus 7-én lezúduló súlyos jégeső olyan károkat okozott a tetőben, ablakokban, hogy javítási költségekre kellett adni a 64. Tornaóra a gimnázium udvarán 1905 körül berendezésekre szánt pénzt is.239 A tornacsarnok 1899-re készült el. 1899. november 13-án adták át rendeltetésének, azonban a padlózat, mosdók nem készültek el. Döngölt agyagra és szegényes felszerelésre futotta az államsegélyből visszamaradt összegből. Fűteni sem tudtak, mivel közvetlenül a cseréptető alatt csak egy deszkaszigetelés védte a termet a hidegtől. Ilyen állapotban maradt a „csarnoknak” nevezett tornaterem az 1920-as évekig. A tanári kar úgy nyilatkozott a tornateremről, hogy télen a használata többet árt, mint használ.240 Erzsébet királyné temetése napján, 1898. szeptember 17-én tanítási szünetet adtak. A díszteremben iskolai megemlékezést tartottak, Vass Árpád tanár méltatta a királyné érdemeit. A templomban gyászistentisztelet volt. Szobrára 150 koronát adtak össze a tanulók és a tanárok. A tanulók műsort adtak 1902. január 26-án, mikor Erzsébet királyné mellszobrát avatták és kiállították a közgyűlési teremben. Az iskola 1868-tól, az érettségiztetési jog elnyerésétől kezdődően - követve a protestáns hagyományokat - Kiskunhalasi Református Lyceum volt. Lényegében az 91
