Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
új épületben, novekvo LEHETŐSÉGEKKEL Az új épületbe költözését követő években, élve a jobb lehetőségekkel, kialakították az iskolának a szervezeti kereteit és rendjét, a tartalmi munka azon formáit, melyek lényegében 1948-ig, tehát mintegy ötven évre vezérfonalként szolgáltak. A nyolcéves képzési forma, a tanév rendjének újraszabályozása, a különböző körök, egyesületek, műkedvelő művészeti csoportok létrehozása, a sportolás feltételeinek biztosítása, mind a tartalmi munka hasznos kiegészítéséül szolgáltak. Az iskola nyitottá vált. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy vallási különbség nélkül vették fel a tanulókat, hanem abban is, hogy a várost, annak lakosságát is szolgálta. Az egyre gyarapodó könyvtárat nyilvánossá tették, lehetővé téve a kölcsönzést. A régiségtár a város múzeumaként színesítette a kulturális életet. Szerepet vállalt az intézmény városi ünnepek szervezéséből, lebonyolításából. Ténylegesen is kulturális központtá vált. Díszterme a város egyleteinek, egyesületeinek, népművelő, tudományos ismeretterjesztésének adott helyet. Az énekkar, a zenekar, színjátszó csoport rendszeres szereplései közkedvelt eseményei voltak a városnak. A tanárok is tudatában voltak az iskola ilyetén nyitottságának, s a különböző tevékenységek szervezői, aktív résztvevői voltak. Rendszeressé váltak az olyan iskolai ünnepségek, ünnepélyek, melyek városi érdeklődést váltottak ki. A tanárok kiválasztása körültekintő módon történt. Ezt jól szolgálta az is, hogy képességeit, tudományos érdeklődését székfoglaló beszéddel is igazolni kellett. 59. A gimnázium épülete 1900 körül 87
