Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
(született: Kiskunhalas, 1921. március 12.) férjes nevén Karsay Sándomé. Mennyiségtan-természetrajz képesítésű polgári iskolai tanár. 1944. szeptember 1-jétől dolgozott a Református Polgári Leányiskolában. Az iskola megszűnését követően a Szilády Áron Gimnáziumban tanított. Az ének, kézimunka, testnevelés tárgyak oktatását szinte minden tanévben óraadókra, elsősorban elemi iskolai tanítókra bízták. Különösen igaz ez az énekre. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy az 1930-31. tanévben Szabó Ferenc, a kiváló zeneszerző tanította a tárgyat. Az egészségtan oktatásra több éven át óraadóként dr. Pemeczky Szidónia iskolaorvost kérték fel. A testnevelés órákat 1936 -42. között Varga Jenőné tartotta óraadóként221 1937 szeptemberétől az iskola megszűnéséig az éneket dr. Szőke László orgonamüvész, a református egyház kántora tanította. Az iskola a háborús évek alatt nehéz körülmények között tudta csak ellátni feladatát. A frontátvonulás után váltakozó tanításra, majd az épület elhagyására is kényszerültek, mert a gimnáziumnak kellett az épület. Átmenetileg a Római Katolikus Polgári Leányiskola adott helyet a testvérintézménynek.222 A háború után létrehozott helyi igazoló bizottság egyetlen tanár tevékenységét sem tartotta kifogásolhatónak, így a Református Polgári Leányiskola minden tanárát igazoltnak tekintette, s folytathatták munkájukat.223 Az 1945^16. tanévtől a Református Polgári Leányiskolát fokozatosan átszervezték általános iskolává, de fenntartója a Református Egyháztanács maradt. Ezt 1948-ban államosították és beolvasztották a Felsővárosi Általános Iskolába, ezzel egyidőben megszűnt a Református Polgári Leányiskola is. A női kereskedelmi szaktanfolyam A Református Polgári Leányiskola mellett az Egyháztanács, a jelentkező igény kielégítésére egy-, illetve kétéves szaktanfolyamot szervezett polgári iskolát végzett leányok számára. Az Iparos Kongresszus 1879. évi határozatának eleget téve a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1890-ben lehetővé tette a szaktanfolyamok szervezését olyan céllal, „hogy a nőknek alsóbb fokú kereskedelmi foglalkozásokra való felkészítését elvégezze.”224 A képzésnek évente 8 hónapon át kell tartania. A miniszteri rendelet a célt így jelölte meg: - Nőknek tisztességes megélhetésre új tért nyitni. - A nők a kereskedelemben keresett munkaerők. - A drágább személyzet alkalmazására sokan nem képesek. - Kiválóan alkalmasak a nők a pontos könyvvitelre, üzleti szellemre, családi vállalkozásban való részvételre. - A kevésbé vagyonos középosztálynak módot kell adni, hogy leányaikat olyan ismeretek birtokába juttassák, melyek kereskedelmi önálló foglalkozásokra s szerény, de biztos kenyérkeresetre képesítsenek.223 A tanított tárgyak: magyar nyelv, kereskedelmi ismeretek, levelezés, irodai munkák, német kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi számtan, kereskedelmi földrajz, áruismeret, szépírás, gyorsírás, gépírás, hittan voltak. A tanfolyamot 1920-ban 2 évre emelték. A tanulók viszonylag magas tandíjat fizettek, mely a tanfolyam költségeit volt hivatva fedezni. A kereskedelmi számtant Jónás Márton, a gyorsírást Polgár János, a szépírást Tóth Béla gimnáziumi tanár oktatta. 83
