Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
delkezett. Magyar Nyelv és történelem oktatására volt polgári iskolai tanári képesítése. O volt a Református Polgári Leányiskola utolsó igazgatója. 1919-ig csak négy nevelője volt az iskolának. Az ötödik álláshelyet már korábban szerette volna a tantestület betölteni, mivel a tanároknak nem csak a szaktárgyukat kellett tanítani, ráadásul óraadók alkalmazására is kényszerültek. A tantestület stabil volt. Csak a második világháború alatt és azt követően változtak gyakrabban a nevelők. Molnár Margit: csak az 1904-1905-ös tanévben dolgozott az intézménynél. 1905 nyarán távozott el. Nyelv és történelem szakos képesítése volt. Bankos Irma: 1895 óta állt az egyház szolgálatában. A Felsőbb Leányiskolában tanított. Mivel polgári iskolára képesítése nem volt, csak óraadóként alkalmazták a kézimunka oktatására 1908-ig. Tóth Erzsébet: 1904-ben nevezték ki rendes tanárnak, 1905 nyarán Nagykőrösre kérte áthelyezését. Koháry Ilona: csak az első tanévben, 1904-1905-ben dolgozott a Református Polgári Leányiskolában. Varga Etelka: 1905 szeptemberében került az iskolához, mennyiségtanra és természettudományra képesített tanár volt. 1907-ben férjhez ment Stepanek Ernő gimnáziumi tanárhoz. Szaktárgyain kívül testnevelést tanított. 1937-ben nyugdíjba vonult, amiben egészségének megromlása is szerepet játszott. Még ebben az évben meg is halt. Reschner Ilona magyar nyelvre és történelemre volt képesítése. 1905. szeptemberétől alkalmazták, szaktárgyain kívül németet és zenét tanított. 1908-ban férjhez ment dr. Gaál Gyulához. 1924-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. Szabady Eleonóra: 1908 szeptemberétől tanított kézimunkát a Polgári Leányiskolában. Elemi iskolai tanítónői képesítéssel rendelkezett, emiatt csak óraadóként alkal49. A Polgári Leányiskolában használt füzet az 1930-as években 50. A Református Polgári Leányiskola ellenőrzőkönyve az 1940-es években 81
