Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
REFORMÁTUS POLGÁRI LEÁNYISKOLA (1904-1948) A Kiskunhalasi Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolát az egyháztanács 1904-ben Református polgári leányiskolává szervezte át. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendelkezései lehetővé tették az átlépést, így a volt felsőbb leányiskola növendékei automatikusan átkerültek a polgári leányiskola megfelelő évfolyamaiba. A Református Polgári Leányiskola már megalakulásakor négy évfolyammal működött. A létrehozott oktatási intézmény a felsőbb leányiskolát jogelődjének tekintette, alapítási évét is 1872-re tette. A református egyháztanács számára azért is fontos volt az átszervezés, mert mindenképpen szerette volna elérni, hogy az iskola államilag elismert, nyilvános oktatási intézmény legyen. Ezt a célt az egyházkerület püspökének közbenjárásával sikerült is elérni. A Református polgári Leányiskola az 1905-1906-os tanévet a nyilvánossági jog birtokában kezdte meg. Ez azt is eredményezte, hogy állami felügyelet, szakmai ellenőrzés alá kerül.206 Az egyháztanács az iskola nevelőire vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy alkalmaz igazgató-tanítót és három tanítónőt. Az ének, hittan, kézimunka tantárgyakat óraadók alkalmazásával oldják meg. Igazgatói megbízást Gyarmathy Erzsébet (1907-től dr. Thuróczy Dezsőné) polgári iskolai tanítónő kapott, aki ezt a feladatot 1940-ig töltötte be. A tanítás a Vallás- és Közoktatási Minisztérium által 1887-ben kiadott tanterv és óraterv szerint indult meg, mely 1908-ig érvényben maradt. Az egyháztanács megkövetelte a rendelkezések pontos betartását a nyilvánosság és az esetleges államsegély miatt is. Az iskola fenntartására az egyháztanács évi 8000 koronát biztosított. Kaptak az egyházkerülettől évente rendszeresen 3000 korona segélyt is. A Református Jótékony Nőegylet szintén juttatott támogatást. A tanulók kötelezően fizettek tandíjat. Ennek összege az I—II, osztályban a helybeli református vallásúaknak 6 korona, más vallású és vidéki tanulóknak 8 korona. A III—IV osztályban a helybeli reformátusok 8 koronát, a más vallásúak és vidékiek 10 koronát fizettek.207 1908-ra a tantestület is kialakult. Gyarmathy Erzsébet igazgatónőn kívül még három nevelő dolgozott az iskolában (Varga Etelka 1907-től Stepanek Emőné, Reschner Ilona 1908-tól dr. Gaál Gyuláné és Czirják Berta). Mindhárman rendelkeztek polgári iskolai tanítói képesítéssel. Az ének oktatásra elemi iskolai tanítót, a kézimunka tanítására óraadót, a hit- és erkölcstan órák megtartására gimnáziumi hittantanárt alkalmaztak óraadói megbízással. Az indulást követően kidolgozott rendszabályok 1933-ig érvényben maradtak:208 1. „Az intézetbe felvett tanuló köteles magát a tanintézet szabályainak feltétlenül alávetni, melyek alól őt a szülők vagy azok helyettesei nem menthetik fel. 70
