Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

bízták. Ez a szervezet döntési jogot kapott a Páka birtokból származó jövedelem felhasználására, a nevelök fizetése, épületek karbantartása terén.92 A fenntartási költségek egy részét tandijakból fedezték. A helybeliek 1,30, a vidékiek és izraeliták 3 pengő forint tandíj at fizettek tanévenként.93

A gimnázium 1856. október 16-án 27.063 szám alatti helytartótanácsi rendelettel kapta vissza nyilvános jellegét, de felhívták a figyelmet arra, hogy az állam által előírt tanterv „szoros megtartása”, illetve a gimnáziumra meghatározott módszerek alkalmazása kötelező. A kormánynak a végrehajtásért a „gimnaziális igazgató” az egyedüli felelős. Gál Lajost ideiglenes jelleggel hagyták jóvá az igazgatói pozícióban. Több tanár végleges kinevezését a tanári vizsgák letételének függvényében hagyta jóvá a kormányzat, feltételezve, hogy ez meglesz, ezért maradhattak állásukban.94 Gál Lajos igazgató vezetésével a tantestület az állami tanterv figyelembe vételével elkészítette a gimnázium tantervét és az iskola fegyelmi szabályzatát, melyet a császári és királyi helytartóság tanügyi osztályának küldték meg jóváhagyás végett.95 A legszükségesebb eszközöket is megvásárolták még 1856-ban 149.44 korona értékben.96 Lényegében ezen intézkedések eredményeként a halasi református egyházközség algimnáziuma négy évfolyammal, államilag is elismert módon és formában nyilvános jelleggel működhetett. Ez nagy eredmény volt! Eldőlt, hogy az iskola megmarad. Ügyei gazdasági és szervezeti téren is rendeződtek. Erre az alapra építeni lehetett. A lehetőséggel Szilády Áron is élt, és szívós, kitartó fejlesztő munkával sikerült a nyolc évfolyamos főgimnáziumot kiépítenie, majd pedig a későbbiekben az új iskolapalotát is felépíttetni.

Szilády Áron oktatási-nevelési tervei

Szilády Áron 1865. évi rendes jelentésében írta a következőket: „Neveljük a népet, mely édes testünk és vérünk, s melynek szellemi fejlődéséért mi vagyunk Isten és ember előtt felelősek.” Fő nevelési elképzeléseit, terveinek célját és irányát fogalmazta meg ezzel. Apja, Szilády László törekvéseinek folytatását is vállalta, aki a gimnázium fennmaradását anyagi és szervezeti téren megalapozta. Megmaradás, küzdelem az oktatásért, annak fejlesztéséért. Ezt a szellemi örökséget kapta apjától és lelkész elődjétől Szilády Áron. Elképzeléseit folytatta, kiegészítette, s olyan iskolafejlesztési tervet dolgozott ki, mely magába foglalta az óvodától az elemi oktatáson keresztül a lányok középszintű képzésének megoldását, a nyolc osztályos főgimnázium megteremtését.

Szerteágazó, de egységes és egész az az oktatáspolitikai terv, melyet kidolgozott és meg is valósított. Intézmények létrehozásán, fejlesztésén túl törekvése arra is irányult, hogy Kiskunhalas városát oktatási és kulturális központtá tegye. Tudatában volt annak, hogy mint a környék egyetlen középfokú intézményének be kell fogadnia a tanulni vágyókat Szabadkától Kunszentmiklósig, Kalocsától Félegyházáig. Helyet kell kapniuk itt a baranyai és tolnai református családok gyermekeinek is. Befogadta az iskola a délszláv anyanyelvűeket is. Ezzel a gimnázium küldetést is vállalt az ezzel járó felelősséggel együtt. Szilády Áron törekvései szerint az iskolának a várost és lakóit szolgálni kell, melyet csak teljes nyitottsággal tud valóra váltani. A létrehozott ifjúsági egyletek, egyesületek, az ifjúsági és felnőtt zenekar, önképzőkörök, a könyvtár és a

42