Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Az „Entwurf’ egyértelműen előírta a gimnáziumok szervezeti formáját és működési rendjét. A rendelet szerint a teljes gimnázium (főgimnázium) nyolc, önálló évfolyamból áll és két tagozatot foglal magába, al- és felgimnáziumot. Mindkét tagozat négy évfolyamos. Algimnázium lehet felgimnázium nélkül, de felgimnázium működését algimnáziumi tagozat nélkül nem engedélyezték. A rendelet algimnázium esetében a tanárok számát hat, a teljes gimnázium esetében tizenkét főben szabta meg. Kötelezővé tette a szakrend szerinti tanítást. Annyi kedvezmény volt csak e téren, hogy a vallástanár is rendes tanárnak számított.84 Az egyházi fenntartású gimnáziumok tekintetében a vallás- és közoktatási miniszter úgy rendelkezett, hogy a protestáns iskolák működését a római katolikusok által fenntartott intézményekkel összhangba kell hozni. A rendelet kimondta azt is, hogy a gimnáziumok vagy nyilvános, vagy magán jellegűek. Államilag is érvényes, elfogadott bizonyítványt csak a nyilvános iskolák adhattak. A magángimnáziumot végzetteknek egy nyilvános gimnáziumban különbözeti vizsgát kellett tenniök az érvényes bizonyítvány érdekében. Magánosoknak és testületeknek (egyházak) is jogukban állt nyilvános iskolát felállítani, vagy az eddigi magániskolát nyilvánossá tenni, de ez esetben az állam által előírt feltételeket (előírt felszereltség biztosítása, kellő számú szakos tanár alkalmazása, állam által kiadott tanterv alkalmazása) teljesíteni kellett. A magániskolák nyilvánossá tételét az állam támogathatta, de ez az összeg nem haladhatta meg a fenntartási költségek felét. Lényegében ez az összeg a tanárok fizetését jelentette, de azt is csak abban az esetben fedezi az állam, ha bizonyítványokkal igazolni tudják előírt szakirányú végzettségüket. A tanárok alkalmazásával kapcsolatban külön előírás volt, hogy azok összetételének tükrözni kellett a tanulók felekezeti megosztását. A rendelet szabályozta a tanárok fizetését is, melyet a nyilvános iskolában alkalmazni kellett.83 A rendelkezés előírta azt is, hogy a nyolc évfolyam elvégzése érettségi vizsgával zárni, mely feltétele a felsőszintű továbbtanulásnak. Az „Entwurf’ alapján az egyházkerület is állást kívánt foglalni saját iskolái jövőjét illetően. Ennek előkészítéseként a halasi református egyháztanács választmánya is kialakította álláspontját. Olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy a halasi iskola átalakítását a rendeletnek megfelelően szeretnék véghezvinni. A szükséges átszervezéseket, a tanárok számának növelését, az állam által előírt fizetéseket pénzhiány miatt nem tudják biztosítani. Nagyon sajnálnák, ha emiatt az iskola elveszítené nyilvános jellegét vagy esetleg anyagi okok miatt be is zárnák. A refonnátus egyház iskolaügyben tartott országos megbeszélése sem tudott javaslatot, illetve támogatást adni a halasiaknak, mivel csak bizalmi testületi megbeszélésre volt mód, mely döntési lehetőséggel nem rendelkezett és csak elvi kérdésekkel foglalkozhatott. Az egyházkerület levél útján kért nyilatkozatot illetve garanciát arra nézve, hogy legalább az algimnázium tekintetében rendelkezik-e a halasi egyházközség a megfelelő anyagiakkal a szükséges felszerelés és az előírt számú tanár alkalmazásához. Az egyháztanács úgy döntött, hogy folyamatos teljesítéssel illetve fejlesztéssel biztosítani tudja az algimnázium működését. Ehhez a jászkun kapitány segítségét is igénylik. Tőle várják a véleményt, hogy a pákái és mérgesi pusztákból származó jövedelmet részben fordíthat- ják-e iskolai célra.86 Lényegében ezzel az állásfoglalással kezdődött az a több évtizedes küzdelem, mely egy részről a gimnázium biztos anyagi alapjainak megteremtéséért folyt Szilády László majd Szilády Áron vezetésével, másrészt pedig az ellenzők tábora 40
