Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

volt. Az 1934-ben Budapesten rendezett Tornász Világbajnokságon a második helyezést elért női csapat tagja volt. Az egyéni összetett versenyben hetedik helyezést ért el. 1935-ben a Délnyugati Kerület I. osztályú csapatbajnokságon megnyerte az összetett versenyt. Idősebb korában sorra nyerte a „szenior” versenyeket. Az 1936-tól óraadóként dolgozva kiváló leány tornászcsapatot szervezett a református polgári leányiskolában. A népszerű Túli néni polgári iskolás leányai sorban nyerték a korosztályos versenyeket, de évente több alkalommal dísz- bemutatókon nagyközönség előtt is szerepeltek. Férjével tornabemutatóval egybekötött tomavizs- gákat szerveztek minden tanév végén. 1935-ben a torna sport népszerűsítéséért, kiváló munkáért, edzői és sportszervező tevékenységéért beválasztották a Magyar Országos Torna Szövetség Női Bizottságába. 1939-től tankerületi királyi főigazgató engedéllyel, mint óraadó tanította a testnevelést a gimnázium első és második osztályában. 1941 szeptemberében férjével együtt Kolozsvárra költözött és ott vállalt testnevelő tanári állást. Gulyás Sándor így jellemezte a számára kiadott működési bizonyítványban: „Munkáját szakértelem, buzgalom és eredményesség jellemzi.” Forrás: Református Polgári Leányiskola Értesítője 1936-37, Gimnázium iratai 44/1940, 630/1942, Paczolay Gyula testnevelő tanár szíves közlése.

Vári Olvasztó Andor. 1917. november 18-án született Nagykátán. Apja gazdasági intéző volt. A gimnáziumok mind a nyolc évfolyamát Kecskeméten, a református gimnáziumban végezte el. Apja kérésére teológiát kezdett tanulni, de azt két év után abbahagyta, mivel nem érzett hivatást a papi pályához. A debreceni egyetem bölcsészettudományi karára iratkozott be, s ott magyar-latin szakon szerzett középiskolai tanári diplomát. Később az angol szakot is elvégezte. Az 1941-42. tanév kezdetén alkalmazták a Szilády Áron Református Gimnáziumban helyettes tanárnak. Munkaviszonyát az 1942^13. tanévre is meghosszabbították. Tanév közben elnyerte a Humbold ösztöndíjat és néhány hónapra Németországba ment. Tényleges katonai szolgálatra hívták be, ezért itteni állását lemondta. A háború után Török- szentmiklóson helyezkedett el. Forrás: Gimnázium iratai 485/1941, 24/1942, 54/1942, 460/1942, 303/1942,568/1942.

Vass Árpád. Latin-görög szakos középiskolai tanár. Később német nyelvből is megszerezte a tanári képesítést. Bécsben született, A halasi gimnáziumban érettségizett 1890-ben, Tanári képesítésének megszerzése előtt már lelkészi képesítése volt. Több helyen teljesített lelkészi szolgálatot, mielőtt Halason tanári állást vállalt volna. 1897-ben került a halasi református lyceumba tanárnak. Nyolc tanévet töltött el itt, latint, görögöt és németet tanított. Az egyháztanácsnak is tagja volt. 1905-ben Budapestre költözött és a III. kerületi gimnáziumban kapott tanári állást. Nyugdíjas éveit Duna- patajon élte.

Zámbó János (Szegvár, 1831. dec. 18.-1903.) A gimnázium alsó négy osztályát Szegeden végezte el. A szabadságharc alatt tanulmányait félbeszakította, tanárai hazaküldték. 16 évesen beállt honvédnek, tűzmester lett. A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait. 1853-ban a „kegyes tanító rend” tagjai közé lépett Vácott. Tanári képesítést 1865-ben nyert természettan, matematika szakon. Tanított Vácon, Veszprémben, Kecskeméten, Kanizsán, Aradon, Sátoraljaújhelyen. 1870- ben kilépett a rendből, s Félegyházán tanárkodott 1872-ig. 1872. szept. elején meghívták Halasra Jónás János megüresedett helyére. 25 évig tanított a halasi gimnáziumban. 1897-ben 42 évi munkásság után nyugalomba vonult. Kiváló matematikus volt. Példatárat szerkesztett, tankönyvbírálatokat írt. Sátoraljaújhelyi tanár korában szerkesztette a „Zempléni Híradó”-t. Nyelvészetben is munkálkodott, a Nyelvőrnek állandó külső munkatársa volt. Apróbb nyelvészeti és etnográfiai cikkeket írt. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.250.

Zsadon László. Magyar-német-latin szakos gimnáziumi tanár volt. Bihamagybajomban született 1910. június 3-án. Első munkahelye Szeghalmon volt, onnan került Kiskunhalasra 1935 október 1-jén helyettes tanárnak. Rendes tanárrá választására 1938. június 4-én került sor. A gimnázium igazgatójának véleménye szerint: „iskolai munkáját nevelői rátermettség, alapos készültség és buzgó kötelességtudás jellemzi. Iskolai munkáján felül nagy szolgálatkészséggel vesz részt az egyháztársadalmi és népművelési munkában. Odaadó készségével, sze308