Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
óráit. Óráin rendszeresek voltak a kísérletek. A legtermészetesebbnek tartotta, hogy tanítványai a rendszertani és elméleti ismereteken túl a gyakorlati alkalmazás érdekében 80-100 darabból álló növény- és bogárgyűjteményt állítottak össze. A természettudományi szertárban még ma is megtalálhatók az általa gyűjtött tárgyak, növény- és bogárgyűjtemények, kitömött állatok, preparátumok, korabeli demonstrációs tárgyak, eszközök. Nyugdíjazásáig a természetrajzi szertár őre volt, annak állományát néhány százról 15430 db-ra növelte. Gyermekkorában szerzett betegsége miatti járáshibája sem akadályozta abban, hogy iskolán kívül is tevékeny értelmiségi életet éljen. Gyorsírást is tanított a Református Polgári Leányiskolában és a Kereskedelmi Szaktanfolyamon. Tagja volt a Zenekedvelők Egyesülete keretében működő kamara-zenekarnak. Szépen zongorázott. A helyi evangélikus gyülekezetben hosszabb időn keresztül kántori feladatkört látott el, de presbiteri munkát is végzett. Öltözködésével is nevelte tanítványait. Mindig pedáns, választékos volt öltözete, melyből a csokomyakkendő sohasem hiányzott. Az államosítás után is az iskolában maradt. Nyugdíját csak rövid ideig élvezhette, 1961-ben, 75 éves korában meghalt. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gimnázium iratai: 32/1919,647/1920. Pordán János. A kiskunhalasi református iskolák professzora volt 1822-1836 között. Feladatkörébe tartozott - a középfokú iskola egyik osztályának tanításán túl - az elemi és középfokú iskolák irányítása, igazgatása is. Az egyháztanács küldöttsége 1822. októberében felkereste a Hódmezővásárhelyen tiszteletesként dolgozó Pordán Jánost és felkérték a megüresedett professzori állás betöltésére. 1822. november 9-én foglalta el álláshelyét. 1936-ban Fülöpszállásra megválasztották lelkésznek, ezért az itteni állását lemondta. 13 és fél évig dolgozott Halason professzorként. Az egyháztanács szeretettel és megbecsüléssel búcsúztatta. Eredeti foglalkozása református lelkész volt. Forrás: Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1822. okt. 28. és 136. febr. 28. Rocsek József (Kuttenberg, 1846 - 1915). Tiro- li eredetű katonacsaládból származott. Csehországban született, ahol apja az osztrák hadsereg századosaként állomásozott. Az elemi, majd pedig a katonai reáliskolát is ott végezte el. A hadapródi iskolát Morvafehértemplom, illetve Prága intézményeiben végezte el. 1864-ben a 34. gyalogezredbe osztották be. A dán háborúban karján megsebesült. 1866-ban a porosz-osztrák háborúban is harcolt. Ezt követően Magyarországra helyezték. 1869-ben kezdett magyarul tanulni. Ekkor már öt nyelvet beszélt. 1877-ben Kiskunhalason megházasodott és kilépett a katonaságtól. Családja birtokán gazdálkodott, majd városi tisztviselő lett, s 1892- ig a városházán dolgozott. 1892-től haláláig a Halasi Takarékpénztár könyvelője volt. A gimnáziumban 1888-ban kezdett tanítani. Eveken át fizetés nélkül tanította a tornát, bár tanári végzettsége nem volt. Szigorú fegyelemjó humor jellemezte óráit. Mivel élete végéig törve beszélt magyarul, ez sok anekdotára, diákcsínyre is alkalmat adott. 1909-ig tanított, akkor helyét átadta volt tanítványának, Nagy Kálozi Sándornak. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.224. Sáhó János (Komárom, 1882 - Kiskunhalas, 1947. aug. 5.) történelem-latin szakos középiskolai tanár. 1906-ban kezdett el dolgozni a halasi református gimnáziumban fiatal kezdő tanárként. Tanári munkája mellett az ifjúsági könyvtárt is vezette. 35 tanéven át tanított, végig Kiskunhalason. 1941. szeptember 1- jén ment nyugdíjba. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.225. Sárközy Aladár. Az 1925-26. tanévben dolgozott a halasi gimnáziumban. Matematika-fizika szakos középiskolai tanár volt. Idekerülése előtt Budapesten, a Tudományegyetemen a fizika laboratóriumban dolgozott tanársegédként egy évig. 1926 nyarán a mezőtúri gimnáziumba ment dolgozni. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1925—26, Gimnáziumiratai 1620/1925. Silling Elek. 1845-ben született. Édesapja Silling András soltvadkerti református lelkész volt. Halason jelentős birtokkal rendelkező Latabár családból származó édesanyja, Latabár Krisztina korán megözvegyült. A Silling család Erdélyből, Nagyszékelyből származott. Silling András és Latabár Krisztina házasságából három fiúgyermek született, közülük Elek volt a legidősebb. A családfő korai halála után Halasra költöztek. Silling Elek itt kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, de azt befejezni Nagykőrösön tudta, mivel az 1860-as 301
