Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
véka búza, szabad szállás és az oskolánál egy kert.” 1852 szeptemberében ment el Debrecenbe, az ottani református főgimnázium igazgatója volt 1855- ig. Az 1855-56. tanévben már újból Kiskunhalason dolgozott, de az igazgatói megbízást nem fogadta el. Tanárként a költészetet és szónoklattant tanította. 1856-ban végleg eltávozott Halasról. Református lelkészi végzettsége volt. Forrás Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1836. márc. 20., 1843. febr. 12., 1850.jan. 1., 1852.okt.3., 1856.június4. Kristóf József (Fülöpszállás, 1873 - Kiskunhalason 1958) tanár, gimnáziumi igazgató. A halasi református gimnáziumban 8 éven át tanult, mindig eminens tanuló volt. A bp.-i egyetemen számtant és fizikát tanult. Még nem fejezte be tanulmányait, amikor Halasra, a volt iskolájába jött tanítani. 1897-1924 között volt az iskola tanára. 1924- ben a tantestület többségének bizalmából igazgató lett. Ezt a tisztséget 11 tanéven át, 1935-ben történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Tanítványai szerint szigorú, de igazságos tanár volt. Puritán egyszerűségével, felkészültségével becsületességével tekintélyt szerzett magának a városban, tanártársai és tanítványai körében is. „Eminens diák, kiváló tanár,jó igazgató”, mondta róla Gulyás Sándor, mikor nyugdíjba vonult. Sírja az új református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.197. Kutsinszki Béla. Magyar-német szakos középiskolai tanár. Eperjesen született 1894. december 9-én. Tanári oklevelét 1921-ben szerezte Budapesten. Evangélikus vallása is szerepet játszott abban, hogy Szarvason, az Evangélikus Gimnáziumban kezdte meg tanári pályáját. 1929. szeptembertől tanított a halasi gimnáziumban. Az eltávozott Maurer Jenő helyét nyerte el pályázati úton. Az iskola igazgatója szaktanári munkáját értékelve megállapította, hogy „kötelességét mindenkor lelkiismeretesen, a legbuzgóbb tanárhoz méltó szorgalommal, kiváló tudással, nagy pedagógiai tapasztalattal teljesíti.” Az intemátusnak öt éven át vezető tanára volt, s ez irányú működéséért is mind a fenntartó testületnek, mind tanítványainak legteljesebb elismerését érdemelte meg. Az 1930-as évek közepétől betegeskedett. Hosszabb ideig betegszabadságra kényszerült. Torok problémáin kívül nagyfokú idegkimerülésben is szenvedett Emellett gyomor- és epebán- talmakkal is kezelték. A fenntartó testület — orvosi véleményére is alapozva - megállapította, hogy semmi kilátás sincs arra, hogy munkába álljon, ezért felszólították, hogy kérje nyugdíjazását. 1939. szeptember 13-án, 45 éves korában nyugállományba vonult. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1929 -30, Gimnázium iratai 234/1938,503/1939. Maurer Jenő. Gimnáziumi helyettes tanár volt az 1928-29. tanévben. Latin-német szakpáron szerzett oklevelet. Alkalmazása átmeneti időre történt. Tanári munkája mellett intemátusi nevelőtanári feladatkört is ellátott. Ezért ott lakást, fűtést, világítást és élelmezést kapott ellenszolgáltatásként az iskola fenntartójától. Mivel itt mint szakvizsgás tanár a gyakorlati idejét töltötte, csak heti 17 órában tanított. A tanév végével elment Halasról. Forrás: Gimnázium iratai 129/1928., Gimnázium Értesítője 1928-29. tanév. Nagy István. A református egyház elemi iskolájában volt tanító. Kiskunhalason született 1823- ban. Foktőn és Lacházán tanitott mielőtt Kiskunhalasra került volna. 1868-ban kezdett tanítani a református egyház felső számyiskolájában, a Vörösmarty utcában. 1870-ben községi iskolai tanító lett. Egész pályafutása alatt mindig első osztályosokat tanított. 68 éves korában, 45 éves működés után ment nyugdíjba 1891. febmár 1-jén. 1898. április 27-én halt meg. Forrás: Gszelmann A.: Elemi oktatás Kiskunhalason 1998.96. Nagy Kálozi Sándor (Kiskunhalas, 1887. dec. 19. - Kiskunhalas, 1930. aug. 5.) tanár. Szegény sorsú iparoscsalád gyermeke. A gyermekek közül csak ő tanulhatott. Tanári oklevelét, mint okleveles testnevelő tanár 1909-ben kapta meg. 1909. szeptemberben kezdte meg tanári munkáját a halasi református gimnáziumban. Mivel a tornát a középiskolák tanterve nem sorolta a rendes tantárgyak közé, az melléktantárgynak számitott, kezdetben ezért nem is tartozott a rendes tanárok közé. Az ellentmondás feloldására a református egyháztanács megemelte a tanórák számát heti kettőre, s beállították az óra297
