Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

zott 1948. augusztus 31- éig, az iskola megszűnéséig. 1948. szeptember 1- től a Felsővárosi Általános Iskolában dolgozott nyugdíjazásáig, 1956 augusztusáig. A polgári leányiskolában a rajz és kézimunka tantárgyakat tanította. Előtte nem volt a tárgyaknak szakképzett tanára, azok oktatását óraadókkal, elemi iskolai tanítókkal végeztették. Férje Kiss Gyula a református egyház hitoktató lelkésze volt. 1974-ben halt meg, sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gszelmann Á.: Polgári Leányiskola története 1982 (kézirat) 219, 227.; Elemi oktatás Kiskunhalason 1998. 169.; Felsővárosi Általános Iskola története 1997.42.

Kiss László (Kiskunhalas, 1841. okt. 20. — Kiskunhalas, 1926. szept. 15.) gimnáziumi tanár, amatőr fotográfus. Középiskoláit szülővárosában és Kecskeméten végezte. A bp.-i tudományegyetemen volt orvostanhallgató. Az orvosi diploma megszerzése előtt hazahívták a halasi ref. líceumba fizika tanárnak. 1867-1897 között fizika, kémia, természetrajz tantárgyakat tanított a halasi gimnáziumban. 1881-ben előfizette a Fényképészeti Lapokat, Magyarország első fotográfiai szaklapját. 1882-ben elkészítette Flalas első városképet ábrázoló fotó sorozatát. Közülük máig fennmaradt a református templomot és a Kuruchalmon állt szélmalmot ábrázoló fényképe. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 194.

Kiss Sándor. Az 1926-27. tanévben tanított a Szilády Áron Gimnáziumban, mint helyettes tanár. Magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből volt tanári képesítése. 1927 nyarán Budapesten vállalt állást, a Lónyai Református Gimnázium tanára lett. Forrás: Gimnázium Értesítő 1926-27, Gimnázium iratai 391/1926-27.

Komáromy Béla. Szentágotán született 1906. június 22-én. Magyar-német szakon oklevelét Pécsett, a Magyar Királyi Erzsébet Tudomány- egyetemen szerezte 1932-ben. Első munkahelye Miskolcon volt, az ottani református gimnáziumban. 1936-ban Kunszentmiklósra került a Baksay Sándor Református Gimnáziumba. Igazgatója jellemzése szerint szakképzett, buzgó, lelkiismeretes tanár. Magatartása valláserkölcsi szempontból is kifogástalan. 1942. november 1-jén kezdte meg a tanári munkát a Szilády Áron Református Gimnáziumban. Ekkor már nős volt, három fiúgyermek édesapja. 1943 decemberétől katonai szolgálatot teljesített, s csak a háború befejezésekor tért vissza. Az igazoló bizottság igazoltnak tekintette. 1947. október 21 -ig tanított a halasi gimná-ziumban, ekkor „szolgálati érdekből” elhelyezték. Forrás: Gimnázium iratai 512/1943,625/1947.

Korda Imre (Kiskunhalas, 1853. okt. 3. - Kiskunhalas, 1914. jan. 2.) gimnáziumi tanár, író.

Édesapja csizmadia volt. Középiskolai tanulmányait a halasi református gimnáziumban végezte 1863-1871 között. Mivel szülei szegények voltak, ezért egy évig nevelői állást vállalt Temesváron Radisich Jenő családjánál. 1872 őszén a budapesti műegyetemre iratkozott be, azonban néhány hónap múlva minden segédeszközből kifogyva, kénytelen volt az intézettől megválni. Ismét nevelőnek ment, a Zempléni megyei Kisrozvágyon Szeghy Gyula gyermekeit tanította. 1873-ban ismét visszatért Pestre és folytatta tanulmányait. E mellett a Hon és az Üstökös című lapoknak is dolgozott. Műegyetemi tanulmányaival párhuzamosan bölcsészetet is tanult, s 1877-ben abból is diplomát szerzett. Újságírói pályán helyezkedett el. 1878-ban az Egyetértés c. lap munkatársa lett. 1881 -ben meghívták a halasi gimnáziumba tanárnak, s itt dolgozott 1910-ig, mint magyar és irodalom, illetve a bölcselet tanára. Tanári munkája mellett rendszeresen írt. A Kiskunhalasi nyelvjárás c. tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia dicsérettel tüntette ki. 1882 és 1885 között az általa alapított, első halasi hetilapot, a Halasi Újságot szerkesztette. 1910-ben betegeskedése miatt szabadságot kért, majd pedig nyugdíjba ment 1911. aug.-ban. Hivatott művésze volt a magyar beszédnek és írásnak. Fő művei: Magnhild (fordítás norvégból, Bp. 1878); Halasi szólásmódok (Magyar Nyelvőr XIV. évf.); Halasi tájszók (Magyar Nyelvőr XIV. és XV. évf.); A kiskunhalasi nyelvjárás (MagyarNyelvőr XV. évf.); Stilisztika és verstan (tankönyv, Halas 1888). Sírja a régi református temetőben található. Emlékét utca és rendezvény őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.195.

Kosa István Gyergyóditrón született (Csík megye) 1877. május 1-jén. A középiskolát Marosvásárhelyen illetve Gyulafehérváron végezte el, katolikus középiskolákban. Budapesten, a Kegyes295