Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

tóttá a három nevelő, sze­rény tárgyi feltételek között. 1823 januárjában az egyháztanács a korábban szokásban lévő marasztalás gyakorlatát eltörölte. Ad­dig minden évben január első napjaiban az egyház tanítóinak, kántorainak meg kellett j elenniök az egyházi gyűlésen, s ott megkérdezték őket, hogy van-e kedvük továbbra is hivatalukban maradni? Amennyiben válaszuk igen volt, „továbbra is megmarasztaltattak”. Ezt követően a tanítóknak esetleges távozási szándékukat minden év januárjában be kellett jelenteniük írásban, de csak az egyházi év végén, Szent György napján távozhattak el.39 Az új szervezeti rend kialakítása a tanu­lók létszámának emelkedését eredményezte. 1815 őszén a rektor professzor tanította a rethorika és poethika osztályaiba járó 13 tanulót. A 7 syntaxistát és a 14 grammatistát a második professzor (corrector) tanította. A conjugisták és declinisták összesen 46-an voltak, őket a második corrector tanította. A 80 gimnazista közül 16-an más városból, illetve távolabbi megyékből jöttek. A nemzeti iskola felső osztályában 62, a középső­ben 110, az alsóban 113 gyermek kezdte meg a tanévet november 1 -jén. Összesen tehát a református egyház 365 fiúgyermek tanulásáról gondoskodott.40 A kisebb és nagyobb leányosztályok létszámát illetően adat sajnos nincs. A gimnáziumban a vizsgákat mindig sokan látogatták. 1824 áprilisában a szü­lőkön és az egyházközség képviselőin kívül jelen voltak az egyházmegye, az egy­házkerület kiküldöttei, de megjelent a Jászkun Kerület alkapitánya, jegyzője és egy es- küdtje is.41 Az iskolaépületek korszerűtlenek voltak. Nem tanítás céljaira épült a tantermek többsége. A tanulók elhelyezése, főleg a nemzeti iskolában nehéz helyzet elé állította a tanítókat. A zsúfoltság, a szemléltető eszközök hiánya, a felszerelés korszerűtlensége a munka színvonalát rontotta. Az egyháztanács jól látta a gondokat, és próbált segíteni is a bajokon. „A nagyobb leányok iskolájának kicsisége és rossz állapota tekintetében a célnak nem felel meg. Gond az is, hogy a város alsó részén lakók feljárása különösen ősszel és télen nagyon nehéz. Ezért ahol most a nagyobb lányok iskolája van építtessen egy új, két classzisokat magába foglaló épület. Ezen kívül az alsó városrészen lakó gyer­mekek számára azok könnyebbsége és alkalmatosabb taníttatására nézve néhai Kis Baranyai Jánostól szerzett fundusra építtessen egy kisebb leányiskola. A férfi gyerme­kek iskolájának rendbetételére is szükség van.”42 Amikor konkrét döntésre került sor a leányiskolával kapcsolatban, több javaslat is elhangzott, de végül a korábbi leányiskola telke mellett döntöttek oly módon, hogy mellé két lakás építését is szükségesnek talál­12. A református egyház lebontott iskolaépületének helye 24

Next

/
Thumbnails
Contents