Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Még 1994-ben döntést hozott a város Önkormányzata arról, hogy milyen elvek alapján történjen meg a berendezés és felszerelés elosztása a két gimnázium között. Ennek lebonyolítására bizottságot hoztak létre. 1994 decemberében újabb önkormányzati határozat született, mely már a konkrét elosztási elveket is rögzítette: 1. Bútorra a Bibó István Gimnázium nem tart igényt. 2. Az irattár megosztása tekintetében 1948 a választóvonal. 3. A könyvtár megosztása tekintetében szintén 1948-at vették alapul. Az azóta vásárolt és a leltárban is szereplő könyvek a Bibó István Gimnázium tulajdonába kerültek. 4. Szertári eszközökre, anyagokra igényt tartott a Bibó István Gimnázium. 5. Technikai eszközök, felszerelések (számítástechnika, audio-vizuális eszközök, egyéb elektrotechnikai berendezések) tekintetében nem döntött az Önkormányzat, annak megosztását a két intézményre bízta. 6. Relikviák, jelképek megosztását illetően olyan döntés született, hogy azok - az 1957-ben készült iskolazászló kivételével - a Református Szilády Áron Gimnázium tulajdonába kerülnek. 7. A konyha - maga az épület is - teljes felszerelése az egyházi gimnázium tulajdona lesz, de vállalják az önkormányzati gimnázium tanulóinak étkeztetését is.497 Az 1995-1996. tanévet már a teljes egészében birtokba és használatba vett épületben, önálló tantestülettel - néhány óraadó tanár további alkalmazásával - kezdhette meg a református gimnázium. Hozzáfoghatott a maga elé tűzött, a fenntartó által is megerősített feladatainak végrehajtásához. Végezhette iskolaszervező, iskolaépítő munkáját. A szervezeti keretek finomításával, az épületek felújításával, karbantartásával, a hiányzó felszerelések pótlásával néhány év alatt lerakták egy korszerűen felszerelt intézménynek az alapj ait, mely a színvonalas oktató-nevelőmunka biztosítéka lett. A Kiskunhalasi Református Kollégium létrehozása A Kiskunhalasi Református Egyház oktatási intézményeinek fenntartója a Presbitérium. A fenntartói jogok egy részét átruházták az Igazgatótanácsra. Az intézmények irányításának, ellenőrzésének ez az operatív szerve jelentős szerepet vállal a döntések előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében. Választott és delegált tagjain keresztül biztosítani tudja nemcsak a fenntartói jogok érvényesülését, de a tantestület, az iskolavezetés és a Presbitérium közötti együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást is szervezeti, személyi és gazdálkodási ügyekben egyaránt.498 A Presbitérium és az Igazgatótanács munkájának segítésére tanácsadói jogkörrel Iskolabizottságot hoztak létre, melyben a delegáltakon kívül az egyes intézmények vezetői és pedagógusai is helyet kaptak. A Közoktatási törvény alapján Iskolaszéket kellett szervezni. Ennek fő célja és feladata az, hogy a szülők és az iskola kapcsolata harmonikus legyen, segítse az iskola- vezetés munkáját azzal, hogy véleményezi az iskola programjait, házirendjét, a tanulókat és a szülőket is érintő fontos dokumentumokat, döntéseket azok bevezetése előtt. Segíti az intézményt, hogy a szülők közössége kialakuljon, mely a nevelés, de iskolai programok szervezése, lebonyolítása terén is kamatozik. Az évente megrendezett nyílt napok, a szülők-nevelők bálja és más tevékenységek élő kapcsolatot teremtenek az iskola és a család közt. 238
