Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
tók a diákok kezébe, azokat a nevelői könyvtárba kell áthelyezni.491 A nevelők ideológiai és szakmai átképzését szolgáló rendelet 1950. április 1-jén jelent meg. Kétéves tanfolyam keretében - mely egyéni tanulást, konzultációkat és vizsgákat jelentett - kívánták a célt elérni. „Ahhoz, hogy a pedagógusaink megfeleljenek a szocializmust építő népi demokráciánk köve- 165. Ballagok 1957-ben telményeinek, szükséges, hogy rendszeresen tanulmányozzák és elsajátítsák a tudományos szocializmus világnézeti és politikai tanításait. A pedagógus csak úgy lehet alkalmas arra, hogy a szocializmus számára neveljen, ha a maga területén felveszi a harcot az ellenséges polgári ideológiák ellen. Ezért el kell sajátítaniuk ennek a kornak a tudományát: a marxi- lenini- sztálini elmélet alapjait, egyesíteniök kell a szakjelleg emelését a marxizmus-leninizmus alkalmazásával.”492 Szabályozták az ünnepségek rendjét, annak tartalmát is. Ez az intézkedés 1956-ig érvényben volt. 1950 március l-jén miniszteri rendelkezés szerző és művek szerint is felsorolta, hogy milyen versekből, prózai szövegekből kell összeállítani a március 15- ei műsort. Mást tilos volt előadni.493 Az 1950-51. tanév kezdetén miniszteri utasítás alapján a tanulókat származásuk alapján kategóriákba kellett sorolni. Munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi és „egyéb” jelölést kellett a nevelőknek alkalmazniuk a tanulók személyi adataiban. Ez részint a felvétel terén, de főleg a továbbtanulásnál esett súlyosan latba. Az „egyéb” kategóriába sorolták a birtokosokat, bérlőket 25 holdig, az iparosokat, kereskedőket, ha alkalmazottjuk is volt. E kategóriába kerültek az államosítás előtti nagyiparosok, nagykereskedők, háztulajdonból élők, a volt hivatásos katonák, csendőrök, rendőrök gyermekei is. Közülük többet, ha az iskola vagy osztály statisztikai mutatóit lényegesen 166. Ballagás. 1958 219