Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
„Sztálin a legjobb nevelő” címmel felhívással fordult a nevelőkhöz a miniszter, s Sztálin 70. születésnapjára lelkes felajánlásokra buzdított a Köznevelés című szaklapban. „A magyar pedagógusok úgy akarnak nevelni, oktatni, hogy munkájukban mindig előttük álljon az a legnagyobb nevelői példaadás, ami Sztálin életéből, világot alakító történelmi munkájából és egyéniségének jellemvonásaiból kibontakozik.”489 Az 1949. évi alkotmány 54 §-ára hivatkozva 1949. szeptember 6-án miniszteri rendelet született, mely szerint „A vallásoktatás az iskolában nem kötelező.” A fakultatívvá váló hitoktatásra a szülőnek személyesen kellett beíratni gyermekét. Kötelező idegen nyelvként 1949 szeptemberétől az orosz nyelvet vezették be minden középiskolai típusban.490 1950. március 1-jén miniszteri utasítás jelent meg „Az iskolai könyvtárak átrendezése és selejtezése” címmel, melyben a miniszter a selejtezést is elrendelte. „Az iskolai könyvtárakban nagy számban találhatók olyan művek, amelyek az előző feudálkapitalista rendszer nevelési céljainak szolgálatára készültek. Ezek érzelgős vagy öntelt nacionalizmusra, a valláserkölcsi nevelés ürügyén a valóságtól elforduló, azt meghamisító úgynevezett „idealista” szemléletre, az 164. Ballagás, 1954 előző rendszert politikailag alátámasztó klerikalizmusra vagy polgári gondolkodásra nevelnek.” Többszáz szerzőt és könyveimet sorolt fel az utasítás. A műveket be kellett szolgáltatni a Papírfeldolgozó Vállalathoz. Benedek Elek, Grimm mesék, Sienkiewicz, May Károly, Donászi Ferenc és mások egyes művei is szerepeltek a selejtezést elrendelő listán. Az iijúsági könyvtár anyagáról is intézkedés született, kimondva, hogy mások mellett Jókai, Krúdy, Ady, Dante, Mikszáth, Móra, Tamási, Dickens, Gárdonyi egyes művei, regényei nem adha163. Történelem tankönyv az 1956 utáni évekből 218
