Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
149. A gimnázium 5. osztálya Szalay Károly tanárral, Gulyás Sándor igazgatóval és Hadas Balázs tanárral az 1941-42. tanévben internátus emelet ráépítéssel megoldható lenne s mindez 150000 pengőből meg is valósítható. Ez az elképzelés kapcsolódott a felnőttek számára 1938 őszén megnyitott Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás képzési, továbbképzési terveihez.401 A 14-18 éves tanulók középszintű mezőgazdasági jellegű képzése nem valósulhatott meg. A minisztérium azért utasította el a mezőgazdasági középiskola létesítését, mivel véleménye szerint az igényt a bácsalmási és a kecskeméti iskola ki tudja elégíteni.402 A tanulói létszám változásai A háborús évek alatt a tanulók száma emelkedett. Még annak ellenére is nőtt a tanulók száma, hogy 1939-ben törvény jelent meg a zsidók gazdasági és közéleti korlátozásáról. A törvény értelmében zsidó tanulót az első és második osztályba csak 6%-os arányban lehetett felvenni. Ez azt jelentette, hogy 40 fős osztályban csak 3 zsidó származású tanuló lehetett. Meghatározták azt is, hogy kit kell zsidónak számítani. A törvény szerint az, ki ő maga vagy egyik szülőj e, avagy a nagyszülők közül kettő zsidó.403 A gimnázium nem alkalmazta mereven a törvényi előírásokat. Ezt a zsidó származású tanulók létszáma alátámasztja: I. II. III. IV. V. VI. VII 1939-1940. 3 3 5 8 3 2 3 1942-1943. 3 3 3 3 4 3 1943-1944. 3 3 2 3 4 Magántanulónak az 1943-1944. tanévben nyolc zsidó származású fiút vettek fel.404 Létszám tekintetében minden tanévben gondot okozott az első osztályba felveendők ügye. A gimnáziumi „Rendtartás” a 60 főnél több tanuló felvételét csak kivételes 193
