Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
és kimeríthetetlen erőforrására. Ügyelünk arra, hogy az iskola minden felekezetű növendéke pontosan, lelkiismeretesen tegyen eleget vallási kötelezettségének, s minden növendékünk éljen azokkal az alkalmakkal és lehetőségekkel, amelyek a vallásórán és istentiszteleteken kívül az intézet bármely felekezetű növendéke számára rendelkezésre állnak hitük és meggyőződésük erősítésére, fejlesztésére”.388 A háborús évek alatt minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet kapott a nevelés. Nem jelentette ez a tanulmányi munka elhanyagolását, háttérbe szorulását, de a korszak eseményei, a területvisszaszerzési célok, később a háborúban való részvétel a nevelés szerepét hangsúlyossá tették. Ennek hatását bizonyítja, hogy 1944-ben az egész negyedik osztály kérte az igazgatót az érettségi vizsgák előre hozatalára, hogy önkéntesként a frontra mehessenek. Egyház, iskola, állam: szervezeti és tartalmi változások a háború évei alatt A Dunamelléki Református Egyházkerületben nyolc középiskola működött. Budapesten és Kecskeméten fiú- és leányiskola, Gyünkön, Kiskunhalason, Kunszentmiklóson és Nagykőrösön fiúkat befogadó gimnáziumok működtek. Az egyházkerület tanügyi előadója hangolta össze az egyes intézmények munkáját. Minden évben meglátogatta az iskolákat, s azok munkájáról összefoglaló jelentést készített, melyet az egyházkerület közgyűlése elé terjesztett. A tantárgyfelosztást, órarendet, a használatba vett tankönyveket véleményezte, illetve jóváhagyta. Az állammal kötött szerződés betartását mindkét oldalról figyelemmel kísérte. Ezt a munkakört a világháború végéig Imre Sándor egyetemi tanár látta el. Az állam és egyház kapcsolatát érintő kérdésekben mindenkor az egyházkerület közgyűlése megbízásából a püspök képviselte az iskolákat. Ravasz László a nehéz háborús körülmények között is jól, az egyház és az iskolák szempontjait figyelembe véve biztosította a jó kapcsolatokat az állam képviselőivel, a vallás- és közoktatási minisztériummal. 1939-1945 közötti években az állam részéről nemcsak a tankerületi királyi főigazgató, hanem az általa megbízott iskolalátogatók is végeztek ellenőrző látogatásokat a halasi gimnáziumban. Minden évben teljes körű ellenőrzést végzett Marczinkó Andor általános iskolalátogató. A testnevelést felügyelő Kócza Géza és Gaál Tibor az 1940 - 1941. és 1942 1943. tanévekben végzett tantárgyi vizsgálatot. Mereszh Géza az internátusbán folyó munkát vizsgálta 1941 -ben. A természetrajz tantárgy tanításának színvonalát, feltételeit Jóbai János ellenőrizte 1943 tavaszán. Összességében mind az egyházi, mind az állami ellenőrzések színvonalas és tartalmas munkáról adtak számot jelentéseikben, hangsúlyozva a harmonikus együttműködést az egyházi és állami felügyeleti szervek között.389 A fizetés kiegészítő államsegély már az 1930-as évek elején 61 %-ra csökkent. Ez a szint a világháború végéig megmaradt, de ezt az állam 15 tanári álláshelyre biztosította. Az állammal kötött szerződés alapján az 1940-1941. tanévben 33502 pengő támogatást kapott a gimnázium. Ezen túl a célfeladatokat is segítette az állam. Ilyen volt a 189
