Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
után lehetne. Hajnalban már kelni kell. A szülő kérte, hogy legalább 16 óra 30 perckor engedjék el a foglalkozásokról.383 Az iskola igazgatójának sikerült elérnie, hogy a gyakorlati jellegű foglalkozásokat is az iskolában tartsák meg. Az 1940^-1. tanévben minden oktató a gimnázium alkalmazottja volt. Jerémiás Lajos, Varga Jenő, Zsadon László, Kováts István látták el ezt a feladatot. 1941-ben az egyházkerület püspöke külön engedélyt adott, hogy a foglalkozásokat a tanítási órákhoz kapcsolódva tartsák meg, a negyedik - ötödik - hatodik órában szombati napokon. 1943—44. tanévben is az iskolában folyt a leventék képzése a tantestületi tagok megbízása révén. Komáromy Béla, Kováts István, Karsai Sándor és Tóth Béla tanárok voltak az egyes csoportok vezetői. A szakaszparancsnok a tanulók soraiból kerültek ki megfelelő felkészítő tanfolyamok elvégzése után.384 A leventeképzés mellett a katonai előkészítés céljait szolgálta az 1941 júliusában megjelent miniszterelnöki rendelet, mely a „Honvédelmi ismeretek” elnevezésű tantárgy oktatását írta elő a fiúiskolákban. Külön tankönyvet jelentettek meg a szakszerű oktatáshoz. Mind a nyolc évfolyamon órarendbe illesztve tanították a honvédelmi ismereteket heti egy órában.385 A valláserkölcsi nevelés fokozása A kiskunhalasi református egyházközség gimnáziumát a gyülekezet részének tekintette, ezért fontosnak tartotta azt, hogy minél többet találkozzanak a tanulók és tanárok a gyülekezet tagjaival. Ezt a célt az ünnepségek és megemlékezések is szolgálták. Minden évben a tanévnyitót, tanévzárást, az október 6-i gyásznapot, a reformáció ünnepét, a konnányzó neve napját, március 15-ét, 1940-től az anyák napját is a gyülekezettel együtt közös istentiszteleten ünnepelték meg.386 A gyülekezet tagjai, az egyházközség vezető testületének képviselői rendszeresen megjelentek iskolai rendezvényeken. A vasárnapi istentiszteletekre a tantestület tagjai együttesen mentek el. A háborús évek alatt mindennapi áhítatot tartottak a protestáns tanulók részére nyolc óra előtt. Minden tanítási napot imával kezdtek és fejeztek be. A vallásos szervezetek szerepe megnőtt. Bár ezekben a részvétel önkéntes volt, szinte minden tanuló bekapcsolódott a Soli Deo Gloria Collegium, a KIÉ vagy a Külmissziói Szövetség munkájába. A katolikus tanulók a Mária Diákkongregáció munkájában vettek részt. A gimnázium Soli Deo Gloria csoportja az országos szerveződés része volt. Az országos vezetők - köztük dr. Karácsony Sándor egyetemi tanár - gyakran látogatták a kiskunhalasi csoport rendezvényeit. Karácsony Sándor Csendes Napokon és ifjúsági konferenciákon előadásokat is tartott. Az iskola KIÉ csoportja a halasi KIÉ egyesületen keresztül tartozott az országos szerveződéshez ill. a keresztyén ifjúság nemzetközi szervéhez, az YMCE-hez. 1939-ben nemzetközi konferenciai előkészítő találkozó volt Halason. Az YMCE amerikai ága az első világháború után - támogatva a KIÉ törekvéseit - 1920-ban és 1921 -ben 9000 magyar hadifogoly hazaszállítását segítette és szervezte Szibériából. 187
