Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
55. A fiúgimnáziumba bejáró leánymagántanulók viselkedésükben tartoznak az iskola fegyelmi szabályaihoz alkalmazkodni; öltözködésükben kellő mértékletet kell tartaniuk; kötelesek az órákat rendszeresen látogatni, mulasztásaikat pedig szabályszerűen igazolni; csak a tanárral együtt mehetnek az osztályba és vele együtt kell onnan eltávozniuk; a tanítási órák munkáiban kötelesek résztvenni (felelnek a napi leckéből, dolgozatot írnak); óraközi szünetekben csak a részükre fenntartott helyiségben tartózkodhatnak; iskolai ünnepélyeken és tomabemutatókon szerepelhetnek; a rendkívüli tárgyak óráit csak az esetben látogathatják, ha azok délelőtt vannak. 56. A bejáró leánymagántanulót, ha magatartása az iskola belső rendjét zavarja, vagy ha tanulmányi előmenetele nem kielégítő, az igazgató mindenkor - az indokolás mellőzésével - eltilthatja az iskola további látogatásától. 57. Fontos, hogy minden tanulónak legyen pontosan megállapított munkarendje, napi beosztása; Ennek elkészítéséről a szülő vagy annak helyettese - a tanuló egyéni körülményeinek figyelembevételével - gondoskodjék. Mintául szolgálhat - a megfelelő és szükséges egyéni változtatásokkal - az intemátus következő munkarendje: 1/2 7 — 7-ig: felkelés, öltözködés. 7-1/2 8-ig: tanulás. 1/2 8 - 3/4 8-ig: reggeli. 3/4 8 - 8-ig: áhitat. 8 - 13-ig: iskolai munka. 13 -14-ig ebéd. 14 - 15-ig tanulás (írásbeli munkák). 15 -17-ig: szabadfoglalkozás, magánórák. 17 - 19-ig: tanulás. 19 - 20-ig: vacsora, szabadfoglalkozás. 20-21-ig: tanulás. 21 - 1/222-ig: lefekvés.”377 A fokozódó katonás nevelés nemcsak a előírásokban, rendeletekben, házi rendszabályokban jelent meg. A gyakorlatban is megkövetelték azok végrehajtását, szigorúan büntetve a fegyelemsértést. Az 1942-43. tanév végén az igazgató jelentésében beszámolt arról, hogy fegyelmi okok miatt a második és hatodik osztályt kegyetlenül meg kellett ritkítani. A vezetésre méltatlan nyolcadik osztályt meg kellett harmadolni.378 Szokásba és gyakorlatba hozták azt, hogy a tanulók által elkövetett rongálást, ablaktörést stb., meg kellett téríteni. Fia nem derült ki a kárt okozó személye, úgy az osztálynak egyetemlegesen kellett fizetni. „Rongálási” díjból 1940-ben 152 pengő folyt be az iskola pénztárába.379 Leventeképzés, honvédelmi nevelés A levente intézményt a testnevelésről szóló 1921. évi 53. törvény hozta létre. Alapvető céljai a hazafias nevelés elmélyítése, a terület visszaszerzés gondolatának ébrentartása, és a katonai előképzés voltak. A trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára az általános hadkötelezettséget, s lényegében a levente intézmény e rendelkezés részbeni ellensúlyozását célozta. Minden fiú köteles volt heti 3-4 órás foglalkozáson résztvenni. Felmentést csak azok kaphattak, kik testnevelést is nyújtó iskolába jártak. A kiképzési kötelezettség a 12 és 21 év közöttiekre vonatkozott. A foglalkozásokról való elmaradás, hiányzás fegyelmi büntetéssel és a szülők pénzbírságra ítélésével járt. A nevelési célokat a népművelés eszközeivel, műsoros estek sportversenyek rendezésével, fúvós- zenekarok alakításával, levente otthonok építésével kívánták megvalósítani, de lényegét tekintve testgyakorlással, sportolással összekapcsolt katonai jellegű nevelés volt. 185
