Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Újabb tartalmi és szervezeti változások Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter 1937-ben rendeleti úton a „Horthy Miklós Ösztöndíjalap” létrehozásának a feltételeit teremtette meg. Ebből szegény sorsú, tehetséges fiatalok középiskolai tanulmányait támogatták, és elindítottak egy tehetségmentő akciót is. A Falusi Tehetségmentő Akció keretében 1945-ig több, mint ezer tehetséges, de szegény falusi tanyai fiú végezhetett gimnáziumi tanulmányokat.358 A halasi gimnázium is bekapcsolódott a tehetségmentő akcióba. A tanárok végigjárták a környező falvak, tanyák iskoláit és a tanítók véleményét is figyelembe véve kiválogatták a tehetségesnek ítélt ifjakat, a gimnáziumban megvizsgálták alkalmasságukat, s javaslatot készítettek róluk a tehetségmentő központnak. Évente 10-15 tanuló képességét vizsgálták meg itt. Közülük az akció keretében 8-10 államköltségen gimnazista lett. A halasi gimnáziumnak is mindig volt 2-3 olyan tanulója, kiknek taníttatását az állam magára vállalta.359 Bácska visszacsatolását követően a Szabadka mellett letelepített bukovinai székelyek körében is folytattak tehetségkutatást. Két tanulót Andrástelkén tehetségesnek találtak a gimnázium tanárai, s függetlenül az országos mozgalomtól, felvették a gimnáziumba. Ömböli Ferenc és Ömböli Előd taníttatásának teljes költségeit gyűjtés útján biztosították.1'’0 Az 1930-as évek második felében újabb tartalmi és szervezeti változások mentek végbe. Ezek részint a feltételek javítását, részint pedig az oktatás és nevelés tartalmasabbá tételét eredményezték. Régi gondja volt a gimnáziumnak az, hogy a tornaterem padlózata nem készült el, fűteni szinte lehetetlen volt, korszerűtlen és hiányos volt a fürdési lehetőség, a vízellátás és a világítás. Nem volt megfelelő sportudvar. Az egyháztanács önerőből a feltételeket nem tudta javítani. A gimnázium fenntartását is szolgáló Páka puszta jövedelmei a válság évei alatt csökkentek, a bérleti díjakat csak részben tudták beszedni. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 7500 pengő segélyt biztosított, melyet az egyháztanács 6340 pengővel egészített ki. Ez a közel 14000 pengő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a tornatermet szinte újjáépítsék és modernizálják 1938-39-ben. A tornaterem még földes részét lepadlózták. Vasgerendákat építettek a falba a különböző tornaszerek felfüggesztésére. Bővítették az épületet, mosdóhelyet alakítottak ki öt zuhanyozóval és négy vízcsappal. Beszerelték a központi fűtést, mely melegvizet is szolgáltatott. Orvosi és tanári szobát alakítottak ki. A villanyvilágítást bővítették. Berendezték az öltözőket. Az udvaron 250 méteres ellipszis alakú salakos futópályát építettek 130 méteres egyenessel. Még ebben az évben gramofont és rádiót is vásároltak. Az épület használati rendjét is átszervezték. A nyolc tanulócsoportot nyolc osztályteremben helyezték el. A fizika tantárgy tanítására előadótermet alakítottak ki tanterem nagyságú szertárral, előkészítő és tanári dolgozó szobával az emelet nyugati szárnyán. A természetrajz előadót az emeleten a déli szárnyon alakították ki, melyhez tanterem nagyságú két szertár kapcsolódott. A rajz tanítására a földszint keleti szárnyán 118 m2-es termet alakítottak ki. A könyvtár céljait 107 m2-es és egy 50 m2-es terem biztosította a főbejárattól balra. 167
