Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

hogy korábban a református családok fiaikat legalább az alsó négy évfolyam elvégzésére serkentették. Az iskola felvette őket minden válogatás nélkül. Vidékről viszont csak a jobb képességűek kérték felvételüket a magas tanulási költségek miatt. A jó rendűek sorában a harmadik helyre kerültek a reformátusok. Ebben a csoportban „a kevésbé szorgalmas reformátusok elmaradnak a törekvő, dolgozó jóval szorgalmasabb izraelita és evangélikus (sváb) vallásúakkal szemben.” Összegezve megállapította a tantestület, hogy a református diákság tehetségesebb ugyan, de szorgalom és lelkiismeretesség terén elmarad a másvallásúak mögött.354

A tanulók pályaválasztása, elhelyezkedése a nyolc évfolyam elvégzése, illetve az érettségi vizsgák után: 1930-1940 között sikeres érettségi vizsgát tett összesen 239 tanuló. Közülük: Értelmiségi pályára ment 162 (67,2%). Katonai pályát választotta 20 (8,2%). Gazdasági területen helyezkedett el 17 (7,0%). Kereskedelmi pályát választotta 21 (8,7%). Ipari alkalmazott lett 7 (3,0%). Vasútnál vállalt munkát 12 (5,0%).355

Ha a részleteket, az egyes tanéveket vesszük alapul, még árnyaltabb képet mutat a pályaválasztás. A tanulók elhelyezkedése, pályaválasztása az alábbiak szerint alakult:

Pályaválasztás, elhelyezkedés 356

1920- 1921

1931 - 1935

1936- 1940

Jogász

1

21 = 22,3 %

6 = 4,2 %

Orvos

3

5 = 5,3

20 = 13,7

Közigazgatás

2

7 = 7,4

2 = 1,4

Lelkész

1

11 = 11,7

8 = 5,6

Tanár

1

20 = 21,3

11 = 7,5

Mérnök

5

3 = 3,2

27 = 18,3

Állatorvos3 = 3,2

5 = 3,9

Gyógyszerész

3

2 = 2,1

4 = 2,8

Katonatiszt6 = 6,4

14 = 9,7

Gazdaság

3

7 = 7,4

10 = 7,1

Kereskedelem

2

4 = 4,3

17 = 12,3

Sport4 = 4,3

3 = 2,1

Vasút

2

1 = 1,1

11 = 7,5

Egyéb

35 = 3,9

Összesen:

26

95 = 100 %

143 = 100 %

A pályaválasztás, a tanulók elhelyezkedése azt mutatja, hogy a gimnáziumnak jelentős szerepe volt a középosztály felfrissítése, utánpótlása terén.

A halasi gimnázium nagy területről gyűjtötte össze tanulóit. A gyermekek különböző műveltségi színvonalú családokból jöttek ide tanulni. A szülők jelentős része - főleg paraszti és kispolgári foglalkozásúak - a gimnáziumban látták azt a lehetőséget, melynek révén gyermekeik a társadalom középosztályába léphettek. Ez az 1920-as, 1930-as évek nagy lehetőségét is adta, de inspirálta is a tanulókat a minél jobb eredmény elérésére.

165