Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
A naponta vonattal bejárók számának alakulása 1935-36 1936-37 1937-38 1938-39 1939-40 1940-41 Bácsalmás 1Jánoshalma 6 3 3 3 9 15 Kelebia 13 13 13 15 15 22 Kiskőrös 20 25 26 24 24 23 Kisszállás 3 3 5 3 3 2 Kiskunmajsa 11 11 10 9 5 3 Mélykút 1 1 2 3 4 3 Pirtó 4 2 21 3 Soltvadkert 26 27 32 28 31 30 Terézhalom2 2 1 1 1 Csengőd2 2 3 3Fülöpszállás1 1 1 1 Göbölyjárás1 1 3 4 Szabadszállás1Debeákpuszta1Harka11 Fehértó2 1 Tompa1 2 Összesen: 85 89 100 93 103 111 de ezt a katolikus vallású szülök tudomásul vették, ismerve a református egyház- község, a helyi református hívek jelentős áldozatvállalását, melyet az iskola fenntartásáért hoztak. 1920-tól csökkent az izraelita tanulók száma. Ez a numerus clausus hatására alakult így, bár az iskola sohasem ragaszkodott mereven az előírt irányszámokhoz. Az iskola tanulói közel 40%-ának szülei nem Kiskunhalason laktak. A vidéki tanulók jelentősebb része a közeli településekről naponta vonattal járt be, más részük vagy rokonoknál, ismerősöknél kapott szállást és étkezést, vagy albérletben lakott. 1925. szeptember 1 -jén nyílt meg a gimnázium internátusa, melyben 40 tanulók tudtak fogadni. Az iskolának nagy volt a vonzáskörzete. Bácska községeinek református családjai is itt taníttatják gyermekeiket. 1935 és 1940 között Baranya megyéből 32, Bács- Bodrog megyéből 18, Budapestről 17, Bihar megyéből 14 tanulója volt a gimnáziumnak.349 Tanulmányi munka, továbbtanulás, elhelyezkedés, szociális kép A gimnázium tanárai nagy gondot fordítottak arra, hogy a tanulók megszerezzék azokat az ismereteket, melyek egyrészt a továbbtanuláshoz elengedhetetlenek, másrészt ami az életben való boldoguláshoz kellett. A gimnáziummal szembeni követelményt törvény írta elő. Az 1924. évi 11. törvény szerint „a középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben általános 161
