Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

122. A gimnázium tantestülete 1928-1929.

Balról a felső sor: Babay Béla, Jeremiás Lajos, Mauer Jenő, Biky Gábor.

Középső sor: Nagykálózi Sándor, Sáhó János, Szalay Károly, Gulyás Sándor,

Jónás Márton, Bertalan István, Polgár János.

Alsó sor: Dékán Sámuel, Bátory Gábor, KristófJózsef igazgató, Stepan ek Ernő, Kása István

névnapján is ünnepélyt rendeztek. December egyházi ünnepeit a korábbi módon és formában tartották meg.

A nevelés terén továbbra is kiemelt szerepet kapott a valláserkölcs erősítése. Ennek keretei és lehetőségei a két világháború között bővültek. Minden tanítási napot imával kezdtek, kiegészítve a Magyar Hiszekegy elmondásával. A tanítási napot, az utolsó óra végén imával zárták. Vasárnaponként a tanulók tanári kísérettel istentiszteleten vettek részt. Télen az ifjúsági istentiszteleteket a díszteremben tartották. A vidéki tanulók lakhelyükön jártak el templomba, erről igazolást hoztak. Áhítatot minden héten egy alkalommal tartottak. Az 1930-as években volt tanév, mikor minden reggel tartottak rövid áhítatot. Általában tanévenként három egymást követő napon „csendes napot” tartottak a vallási érzés és kötődés elmélyítése céljából. Ezeket istentisztelettel kezdték és zárták. Meghívott előadók korosztályonként külön-külön tartottak vallásos témájú előadásokat, beszélgetéseket. A csendes napok programjaiba az evangélikus tanulók is bekapcsolódtak. A katolikus vallásúaknak ebben az időben lelkigyakorlatot tartottak. Az iskola végezte a tanulók konfirmációra történő felkészítését is.

Az 1777-ben, Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis rendelet óta minden évben megünnepelték az iskolákban az uralkodó, illetve az ország legfőbb vezetőjének névnapját, mely alkalommal iskolai szünetet is adtak. Ez a szokás hazánkban 1949

157