Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
leküldi az igazgatóhoz, aki az esetet azonnal megvizsgálja, s a tanulót megbünteti. „Befejezésül és összegzésül megállapította, hogy a magyar tanárság, köztük ez a tanár- testület is megmutatta, hogy a legnagyobb anyagi gondok, nyomorúság közepette is elsőrendű kötelességének tartja hivatása buzgó teljesítését, a magyar kultúra szolgálatát. Kitart a végsőkig a legnagyobb nyomorúságban is. Az a pénz, amit az iskolafenntartó a tanárok megélhetésének biztosítására fordít, nem áldozat, hanem gyümölcsöző tőke, mely dúsan meghozza kamatait az iskola színvonalának emelkedésében, az ifjú nemzedék biztosabb tudásában, nagyobb erkölcsi erejében.”335 Sok gimnáziumi tanuló a háború miatt kényszerült tanulmányait megszakítani. Akik katonai szolgálat miatt nem tanulhattak, azoknak Budapesten a továbbhaladásukat segítő tanfolyamokat szerveztek. Aki ezt nem tudta vállalni, azok helyben magánvizsgákat tehettek és az érettségi vizsgát is lehetővé tették számukra még az 1920-21 - es tanév végén. Az 1922-23. tanévre a gimnáziumnak sikerült a háborús károkat pótolnia. Stabilizálódott a tantestület. A fenntartó biztosítani tudta a teljes szakos ellátottságot. „A régi szervezeti keretek között a tartalmi munka megfelelő színvonalát, annak az állam irányvonala szerinti végzését a jól képzett tantestület biztosítani tudta.” Ezt az 1924 májusában végzett ellenőrzés, melyet Madzsar Gusztáv tankerületi királyi főigazgató, illetve Ravasz László püspök látogatása is nyugtázta.336 A tartalmi munka vitelét jelentős mértékben segítette: a cserkészcsapat megalakulása, a sportkör létrehozása, a vallásos jellegű ifjúsági egyesületek, körök számának növekedése, az intemátus létrehozása, a magántanulás lehetőségeinek kiterjesztése, Szilády Áron nevének felvétele és más hagyományok kialakítása, valamint a nevelőmunka egyéb területeinek kiszélesítése is. Az országgyűlés 1926 decemberében törvényt alkotott, mely a 18 év alatti fiatalok védelmét szolgálta azzal, hogy szigorúan megtiltotta, hogy szeszesitalt kiszolgáljanak számukra. 18 év alattiaknak a szórakozóhelyek látogatását is korlátozták. Még szülőkkel sem vehettek részt esti és nyilvános rendezvényeken.337 A minisztérium már 1922 tavaszától kezdve ösztönözte az iskolákat, hogy neves történelmi személyek nevét vegyék fel. Szükségesnek tartotta azt, hogy a névadó iskola kultusza kialakuljon, mert az fontos nevelési célokat is szolgál.338 Az 1926. j únius 26-án tartott tanévrázó tantestületi ülésen Pataky Dezső lelkész, nyugalmazott gimnáziumi igazgató emlékezett meg Szilády Lászlóról és fiáról Szilády Áronról, értékelve tevékenységüket, melyet a gimnázium felvirágoztatásáért folytattak. Ismertette a fenntartó egyháztanács döntését is, mely a kormány és az egyházkerület jóváhagyását is kikérve úgy döntött, hogy a gimnázium neve ezentúl Szilády Reálgimnázium legyen. A döntést a tantestület örömmel vette tudomásul.3 7 1927. szeptember 13-án a Kossuth utca legforgalmasabb pontján, a Táncsics utca torkolatánál lévő kis téren, közel a gimnáziumhoz avatták fel az ott felállított Szilády Áront ábrázoló mellszobrot. Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását díszes ünnepség keretében adták át a város közönségének. A nívós műsor részeként Pataky Dezső ismertette a Szilády Áron életútját, dr. Thuróczy Dezső polgármester vette át a szobrot a város lakossága nevében. Dr. Ravasz László püspök méltatta a tudós iskolaszervezőt.340 155
