Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
A halasi gimnázium fenntartója a református egyház is egyetértett az 1924-ben kihirdetett törvénnyel is, és azt végre is hajtotta, mely szerint „mindegyik középiskola alapvető feladata, hogy tanulóit vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye.” A törvény a gimnáziumi képzés kétféle irányát tette lehetővé. Az egyik lehetőség „a mindenirányú humanisztikus, elsősorban a latin és a görög nyelvi és irodalmi tanulmányok” előtérbe helyezését adta, míg a második irány a reálgimnáziumi képzés keretében a modem nyelvek és természettudományok mélyebb tanulmányozását tette lehetővé. A kiskunhalasi gimnázium az utóbbit, a reálgimnáziumi képzést választotta. A modem nyelvek közül az angolt kezdték el tanítani. Ezzel a döntéssel a gimnázium reálgimnázium lett, tantervének fokozatos, felmenő rendszerű bevezetése 1924 szeptemberben megkezdődött. 1926 szeptemberében teljes egészében áttértek az állami tanterv használatára mind a nyolc évfolyamon.327 A helyi gimnáziumban - megelőzve az 1921 decemberében kihirdetett „az ifjúság testneveléséről” szóló törvényt, illetve az iskolai sportkörök létrehozását előíró miniszteri rendeletet - 1921 szeptemberében, Nagykálozi Sándor tanár kezdeményezésével megalakult az iskolai sportkör. Ez az 1922-23. tanévben már 107 tanulónak biztosította a szervezett sportéletet több szakosztályban.328 A tankerületi királyi főigazgató 1921 júniusában elrendelte, hogy a „tanulók karhatalmi vagy ehhez hasonló alakulatoknak tagjai nem lehetnek.” Véleménye szerint „elérkezett az idő, hogy az ifjúságot teljesen visszaadjuk az iskolának.”329 Ennek némileg ellentmondani látszik az a tény, hogy 1920 szeptemberétől miniszteri rendelet alapján a hetedik és a nyolcadik osztályba járókat katonai jellegű kiképzésben részesítették, melynek keretében harcászati és lövészeti kiképzés folyt s ezt a, játékdélutánok” eddigi programjai helyébe iktatták évi 40 órában. A kiképzést Nagykálozi Sándor testnevelő, tartalékos főhadnagy és Jónás József tényleges katonatiszt végezték.330 Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920 szeptemberében a közgazda- sági és társadalmi ismeretek beillesztését rendelte el a tanítás anyagába. A történelem és földrajz tantárgyak anyagát csökkentették, s a felszabaduló időben közgazdasági, magyar földrajzi, emberismereti, jogi kultúr-földrajzi, politikai gazdasági, néprajzi ismeretanyagot tanítottak a különböző évfolyamokon.331 A miniszter, hogy a gimnáziumi tanulókat jobb tanulásra serkentse és a középiskolák közötti versenyszellemet megteremtse, 1923-ban országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezését írta elő. Magyar nyelv és irodalomból, latinból, történelemből, földrajzból, matematikából, fizikából, rajzból és ábrázoló geometriából szerveztek évente tanulmányi versenyeket. A megmérettetésnek ez a formája 1944-ig fennmaradt.332 Szülői értekezletek tartását 1920-ban rendelte el a legfőbb állami főhatóság. Kezdetben kevés sikerrel tudták megszervezni ezeket az alkalmakat. Próbálkozott a gimnázium iskolai, majd osztály szintű szülői értekezletek összehívásával is. A sok vidéki tanuló szüleit nehéz volt rábírni, hogy az esti órákban megjelenjen az iskolában. Az 1920-as évek második felében évente 5-6 alkalommal hirdették meg a szülők- tanárok közös megbeszéléseit, de ezeken összesen 90-100 helybeli szülő jelent csak meg.333 152
