Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
leti alkalmaknak is tekintették az ismeretek nyújtásán túl. Mindig énekléssel és imádkozással kezdték, majd rövid bibliaolvasással folytatták. A tananyag feldolgozását követően az órát imával zárták. Emellett ifjúsági istentiszteleteket is tartottak. Minden csütörtökön reggel háromnegyed nyolckor rövid istentisztelettel kezdték a tanítási napot. Bűnbánati héten minden nap volt rövid istentisztelet. Minden tanévben rendeztek „csendes napokat”, melyek változatos programjaikkal a vallásos érzés mélyítését szolgálták. Összességében a vallásos nevelés jellemezte az iskola mindennapi tevékenységét, meghatározta ez az iskolai munka minden mozzanatát. E téren természetes volt a követelménytámasztás diákkal, tanárral szemben egyaránt. Ezt magától értetődőnek tartották, a tanárok példát is mutattak tanítványaiknak. Vállalták is ezt, mert tudatában voltak annak, hogy egy vallásilag elkötelezett egyházi iskolának a diákjai, tanárai. A vallásos nevelést jól és hasznosan egészítették ki a Bethlen Gábor Kör, a Soli Deo Gloria Collegium, a katolikus diákok körében szervezett ifjúsági Diákkongregáció sokirányú tevékenységei, de ezt a célt szolgálták a konfirmációt előkészítő felkészítők és diákkonferenciák is. A Bethlen Gábor Kör 1922-ben alakult meg azzal a céllal, hogy az iskola protestáns tanulóiban a vallásos érzés elmélyítését segítse, elsősorban önképzés útján, diák önkormányzatra építve. Fontos feladatának tekintette a református hitélet és református öntudat fenntartását, mélyítését és erősítését. Emellett célkitűzése volt a szeretet érzésének fejlesztése és a hazafias érzés ápolása is. Szinte minden protestáns tanuló tagja volt a körnek. A tagok szerény tagdíjat fizettek. Rendes tagjai a felső négy osztály tanulói lehettek. Az alsós évfolyamra járók pártoló tagok voltak. A kör tanulói önkormányzati alapon működtek. Elnök, alelnök, titkár, főjegyző, aljegyző, pénztáros, könyvtáros, ellenőr tisztségviselőket választottak maguk közül a VII. és VIII. osztályos tanulók köréből. Az évenkénti alakuló ülésen a tisztségviselőket újraválasztották. Programjaikat gyűléseken, ünnepélyeken valósították meg, Évente 8-10 gyűlésen felolvasások, versek, előadások hangzottak el. 1925-26-ban a reformáció jelentőségéről, Lutherről, Zwingliről, a Heidelbergi kátéról, a magyar protestáns egyházakról. Tompa Mihályról hangzottak el előadások, felolvasások, más években Bethlen Gábor, Szegedi Kiss István, Apáczai Csere János voltak a feldolgozott témák. Minden gyűlés állandó része volt az ének, az ima és igeolvasáshoz tűzött rövid magyarázat. A gyűlésekről jegyzőkönyvet készítettek. Évente egy alkalommal, általában márciusban vallásos ünnepélyt rendeztek, melynek részeként ima, zsoltárok éneklése, szavalatok, felolvasások, nyitó és záróbeszédek hangzottak el. Évente rendszeresen árva ünnepélyt szerveztek, melynek bevételét az Országos Református Szeretetszövetségnek juttatták el. A Bethlen Gábor Kör saját szerény kis könyvtárral rendelkezett, melyet minden tanévben gyarapítottak olyan könyvekkel, kiadványokkal, melyek a református vallásos nevelést szolgálták. Járatták az Erő című ifjúsági lapot és a Protestáns Szemlét is. 1936 szeptemberében egyesült a Soli Deo Gloria Collegiummal305 130