Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
színpadán. Az önképzőkör tagjai közreműködtek a város egyéb kiemelkedő rendezvényein is. (Kuruc szobor avatása, Országzászló felállítása, Hősök emlékművének avatása stb.) Nyilvános emlékünnepségeket is szerveztek, melyeket az iskola dísztermében tartottak meg. (Jókai 50 éves jubileuma, Széchenyi emlékünnep, Erzsébet királynőre emlékezés, Aradi vértanúk ünnepe stb.) A második világháború alatt az önképzőköri munka a szakosztályokban folyt. Nem volt rendszeres a munka. Sok tanárt, de diákot is behívtak katonának. A gyakori szünetek, kényszerű iskola kiürítések, frontátvonulás, szénhiány stb. akadályozták a rendszeres munkát. Évente csak 4-5 alkalommal tartottak üléseket. A pályázatok száma is csökkent. A tevékenység inkább csak ünnepségek rendezésére korlátozódott. A hatékonyságot a szétforgácsolt, több szakosztályban végzett munka is rontotta. Kisebb fellángolást a nép- és tájkutató szakosztály megalakulása jelentett 1943-ban. Elmaradtak a pályázatok, a kör tevékenysége díszközgyűlésekre korlátozódott. Az önképzőköri munka az 1947-48-as tanév elején megszűnt.303 Cserkészcsapat A cserkészcsapat szervezése az 1922-23-as tanévben kezdődött meg Nagykálozi Sándor tanár vezetésével. Ebben a tanévben csak a szervezeti kereteket építették ki, tartalmi munka még nem folyt. A szervezést a szebbre, jobbra, különbre való törekvés jegyében végezték. A legfontosabb alapelvnek tekintették, hogy „cserkészek óhajtunk lenni, nemcsak külsőben és formaságokban, hanem lélekben is”. A szervezés eredményeként 30 fős csapat alakult meg 4 őrsre tagozódva. Az iskolát fenntartó református egyház jelentős segítséget adott a munkához. Ez anyaiakban is kifejezésre jutott oly módon, hogy a szervező testület elnöki teendőivel Pataky Dezső lelkésztanárt, az iskola volt igazgatóját bízták meg. Az iskola egyik termében cserkészotthont alakítottak ki, s megvásárolták a működéshez, a rendszeres munkához próbákhoz szükséges legalapvetőbb felszerelést is. (konyhai felszerelés, néhány sátor stb.) Szükség volt erre a konkrét segítségre, mivel a cserkészmunka a tanórákon kívüli időre esett. A tanulók a már működő egyesületekben is tevékenykedtek. A munkát, a munkavégzés idejét is össze kellett hangolni. Az is fokozta a nehézségeket, hogy a tanulóknak közel fele a környező településekről járt be. Mindezek magyarázzák azt is, hogy a cserkészcsapat létszáma nem magas. 30-50 fős kis közösség vállalta ezt a sok elfoglaltságot igénylő feladatot. Az első avatási és fogalomtételi ünnepséget 1924. október 26-án tartották. Ekkor vette fel a csapat a Bocskai István nevét és sorolták be a csapatot a 289. sorszámmal az ország cserkészcsapatai közé. Az alakulási és avatási ünnepségen országos cserkészvezetők is jelen voltak. Felszólalásaikban hangsúlyozták a cserkészmozgalom egyik legfontosabb célját: „az igaz magyarrá és egyre jobb emberré nevelést.”. Ez alkalommal 24 újonc tett cserkészfogadalmat. A csapatot az első fogadalomtételig Nagykálozi Sándor tanár vezette. 1924. december 1 -tői a parancsnoki tisztet Jerémiás Lajos vette át. A csapatot szervezetileg a szegedi ötödik kerülethez csatolták. Az 1924 25-ös tanévben már a rendszeres cserkészmunka is beindult. A próbákra való felkészülés, a próbázás, őrsi, raj és csapat 124
