Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Az első világháborúban 1010 halasi férfi halt meg. Emlékmüvüket a város egyik fő helyén 1926-ban avatták fel. Az ünnepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó és Habsburg József főherceg is. Ünnepi beszédet báró Prónay György, a város országgyűlési képviselője mondott. A hősök szobrán felsorolt nevek közt a Szilády Áron Gimnázium volt tanulóinak nevei is olvashatók.294 Az őszirózsás forradalom győzelmét követően Lovászy Márton, a kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere rendeleti úton kívánta a társadalmi változások szellemében az oktatásügy reformját végrehajtani. Az új iskolarendszer kialakítása terén szerepet szánt Imre Sándornak a Dunamelléki Református Egyházkerület későbbi tanügyi tanácsosának is. Az 1918 decemberében bekövetkezett kormányválság után az új miniszter, Kunfi Zsigmond már radikálisabb intézkedéseket kívánt bevezetni. 1919 januárjában kiadott rendeletében nemcsak az iskolaügy, de a pedagógusképzés reformját is körvonalazta, bár még egyértelműen nem fogalmazódott meg az iskolák államosítása, illetve a hitoktatás fakultatívvá tételének ügye.295 Kiskunhalason az országos események hatására a Nemzeti Tanács táviratának megérkezését követően a Városi Tanács kimondta a csatlakozást a Nemzeti Tanácshoz. Megalakult a Nemzeti Néptanács, de vele párhuzamosan működött mát a helyi munkástanács is. Kerületi tanítógyülésen a nevelők esküt tettek a köztársaságra.296 A proletárdiktatúra győzelmét követően 1919. március 29-én megjelent a Forradalmi Kormányzótanács rendelete, mely a felekezeti és magán nevelési és oktatási intézményeket köztulajdonba vette. Megszűnt a kötelező vallásoktatás. Eltörölték a tandíjakat. A kiskunhalasi városi művelődési osztály 1919. április 25-én Pataky Dezső gimnáziumi igazgatót bízta meg a gimnázium és a polgári leányiskola iskolavezetőjének. A két intézményt 1919. április 30-án köztulajdonba vették. Az iskolavezető tantestületi értekezleten ismertette a népbiztosság rendeletét, mely szerint a tanév végi osztályozás és az érettségi megszűnik. Nem kell érdemjeggyel osztályozni, hanem csak „megfelelt”, illetve „nem felelt meg” minősítést kapott osztályismétlésre utasították, a javítóvizsga megszűnt. A magaviselet külön osztályozása elmaradt. Meg kívánták szüntetni a magánvizsgákat.297 Az egyháztanács a rendelkezéseket tudomásul vette. Szilády Áron az egyháztanács ülésén bejelentette, hogy a vallástanítás a gimnáziumban is megszűnt, de elrendelte, hogy a konfirmálókat a segédlelkész a templomban oktassa. Kijelentette, hogy az egyház nem kíván politizálni, megvárja a felsőbb egyházi utasításokat.298 A város oktatási és művelődési ügyeinek intézkedésével a helyi direktórium legfelsőbb fokon Hódi Gézát bízta meg, munkájában Bemáth Lajos gimnáziumi tanár segített299 A tanácskormány bukását követően Pataky Dezső az egyháztanács ülésén beszámolt arról, hogy ő „vezető tanítóként is megszakítás nélkül ellátta a gimnázium irányítását.” Szilády Áron megállapította: „A tanácskormány lemondott. A ránk nehezedő kényszer megszűnt. A felforgatásnak azonban még nincs vége. Iskoláink kérdését is rendeznünk kell. A kommunizmus idején az egyházat nagyobb kár nem érte. A gimnázium épülete szenvedett csak kárt a román megszállás miatt. Ennek becsült értéke 78698 korona” - állapította meg az egyháztanács olyan körülmények között, hogy az 118
