Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
FENNTARTÁS, FELÜGYELET, ÁLLAM ÉS EGYHÁZ Az 1868. évi XXXXVIII. törvénycikk fogalmazta meg a feltételeket az elemi, és népiskolák tekintetében, melyek betartásával az egyházak iskolákat állíthatnak fel és működtethetnek. Ezen feltételek közül a legfontosabbak: A hívek anyagi hozzájárulása az iskola fenntartására igénybe vehető; A tanárokat maguk választhatják, meghatározhatják azok fizetését; A tankönyveket maguk választhatják ki; Tanítási módszer tekintetében is rendelkezhetnek, de itt figyelembe kell venniük az 1868. évi törvénycikkben megfogalmazottakat is, nevezetesen: l.A tantermek az előírtaknak megfelelő nagyságúaklegyenek. 2. A szükséges szemléltető eszközöket biztosítani kell. 3. Fiú- és leány- gyermekek teljesen elkülönítendők. 4. Egy tanár ötvennél több növendéket nem taníthat. 5. Más vallásúak hitoktatását is biztosítani kell. 6. Tantervek, heti óraszámok tekintetében az állami rendelkezések a mérvadók.260 A népoktatási törvénnyel egyidőben szabályozták a felsőbb népiskola és a polgári iskola működési rendjét. E két rendelkezés alapján történt meg a halasi református iskolák átszervezése, új alapokra helyezése. A törvény által előírtakat a kiskunhalasi református egyháztanács elfogadta, teljesítette is, mivel ez volt az alapja az iskola nyilvánosságának. Egyben tudomásul vették azt is, hogy az állam törvényességi felügyelet gyakorlására is jogosult, melyet az iskolában a tankerületi királyi főigazgató személyesen vagy az általa megbízott tanfelügyelők kiküldésével gyakorolt tanévenként legalább egyszeri látogatás révén. Az 1883. évi XXX. te., mely az állam és az egyházi iskolák kapcsolatrendszerét pontosította azon túlmenően, hogy megfogalmazta a középiskolák működési rendjét is. Újraszabályozta az iskolafenntartók jogait és kötelességeit, szigorítva az egyházi intézmények működési feltételeit. Ez a törvény képezte alapját annak az állammal kötött szerződésnek is, mely államsegélyes iskolává tette a kiskunhalasi református főgimnáziumot 1909-ben. Az államszerződés megkötését követően, 1896-ban beléptek a tanárok az állami nyugdíjintézetbe. Ezzel megszűnt az egyházkerület által fenntartott „Gyámegylet”, melyet a tanárok befizetéseiből tartottak fenn. A felhalmozódott tőkét a tagok közt felosztották a befizetések arányában. A halasi gimnázium minden tanára részesült az összegből.261 A gimnázium fenntartásának költségeit döntő részben a fenntartó egyháztanács teremtette elő. A fenntartási alapok közül a legfontosabbak a Páka pusztai alapítvány volt. Halas református redemptus lakossága 1853-ban hozta létre ezt az alapítványt, mely szerint az 1161 hold 289 négyszögöl terület haszonélvezetéről az iskola javára 102
