Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
Bohémek Nagybányán Sziics György A nagybányai művésztelep személyes ellentétekkel, viszályokkal tarkított történetében Réti István és Thorma János kezdetben napi kapcsolatokban megnyilvánuló, később, Réti Budapestre költözésével meleg hangú levélváltásokkal megpecsételt barátsága - közvetlenül és áttételesen is - a művésztelep és a nagybányai mozgalom folyamatosságának fenntartását biztosította. A Thormánál két és fél évvel fiatalabb Réti - 1872 decemberében született - barátja példáján felbuzdulva, s nem utolsósorban közös gimnáziumi rajztanáruk, Horváth Henrik bíztatására maga is a festői pályát választotta. Talán nem véletlen az sem, hogy Réti első olajfestménye 1890-ben Thorma János édesapjáról készült. A budapesti Mintarajziskola rövid féléve után, a Münchenben Hollósynál szorgalmasan rajzoló-festő Réti 1893-ban Párizsban „utolérte" példaképét, ekkor több hónapon keresztül már közösen járnak a Julian Akadémia korrektúráira. A pályakezdés időszakának, a kisvárosi-családi miliőből kiszakadó fiatalok életérzésének, a lelkesedés és a csüggedés, a korlátoktól mentes szabadságérzés és a hazavágyódás hangulati megfogalmazása Rétinek sikerült: még abban az évben megfestette a Bohémek karácsonyestje idegenben című képét. Réti a frissen elkészült, lényegében első komoly művét beküldte a Műcsarnok kiállítására, s legnagyobb meglepetésére a tárlat ideje alatt megkapta az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat értesítését, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum számára 1200 forintért megvásárolják.1 A nem várt siker arra ösztönözte Rétit, hogy a következő évben hasonló kompozícióval próbálkozzon, amelyet azután Gyötrődés címmel szintén kiállított Műcsarnokban.2 A képen három fiatalembert látunk egy asztal körül szótlanul eltűnődni, a szobát csak az asztalon pislákoló lámpa fénye világítja meg, a félhomályban jobbra egy ágy, balra a falon egy női aktot ábrázoló kép sejlik fel. Az intim interieur mint téma nem szokatlan az 1890-es évek festészetében, gondoljunk akár Csók István Münchenben készült Árvák (1891, Magyar Nemzeti Galéria) című festményére, vagy Rippl-Rónai Két gyászruhás nő (1892, BTM Fővárosi Képtár) képére, amelyet Párizsban festett. Több évtizeddel később Réti maga mesélte el a kép megszületésének körülményeit. A téma kiindulópontjaként az 1892-es esztendő karácsonya szolgált, amelyet pénz nélkül Münchenben töltöttek festőbarátaival. „Ez az est, ez a karácsony volt az alap, amelyre egy pár kis irodalmi és festészeti rokonhangulatú mű öntu97
