Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
106. Thorma János gipsz halotti maszkja, 1937. december 5. „Boldog a*. altit Te tirálaatal* A magadőoj fogadat “ Zsolt. 65.5. Özv csopaki Thorma Jánosné szül. Kiss Margit az összes rokonság nevében is mélységes fájdalommal, de az Isten szent akaratában való alázatos megnyugvással tudatja, hogy a mindig emelkedett szellemű, nemes gondolkodású és jóságos férfiú, a forrón szeretett férj, rokon és barát csopaki THORMA JÁNOS FESTŐMŰVÉSZ 1937. dec. 5-én, este fél 10 órakor, békességgel viselt hosszú és nehéz szenvedések után, nemes lelkét visszaadta áldott Teremtőjének. Feledhetetlen drága halottunkat 1937. dec. 7-én, kedden délután 3 órakor, a Festőiskola nagyterméből, a református egyház szertartása után, a református temetőbe helyezzük örök nyugalomra. A magyar képzőművészet nagy halottját siratjuk Benne. S ahol a művészet szere- tete és művészek tisztelete él, ott áldani fogják nevét! Mi hálával is tartozunk Neki! Drága emlékezete legyen örökké áldott! 107. Thorma János gyászjelentése. Nagybánya, 1937. december 6. 89
