Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
klasszicizmus és a gauguin-i hatás között, a tízes évek második felében festett Tavasz című képen mutatkozik meg először. Ezt követi a Majális, az Ibolyaszedők, majd a húszas évek egyre színesedő plein air munkái, melyek már nagyon távol vannak a nagybányai iskola kezdő éveinek naturalista plein air festészetétől, és soha nem jöhettek volna létre a Gauguin-kiállításon megismert szintetizmus élménye nélkül. Jegyzetek 1. Société du Salon d'Automne : Catalogue de Peinture, Dessin, Sculptur, Gravure, Architecture et Arts Décoratifs exposés au Grand Palais des Champs-Élysées. 1903-1907. 2. A Salon d'Automne-ban (zárójelben a kiállított művek száma és az esetleg elírt név): 1904. október 15 november 15.: Berény Róbert (Beremy Rodolphe: 2), Jancsó (Jansco: 5), Kunfy Lajos (2), Szegfy Erzsi (3), Szikszay Feri (5); 1905. október 18 november 25: Czóbel Béla (3), Kober Leó (1), Kunfy Lajos (1), Kunwald Cézár (3), Szegfy Erzsi (2), Székely Andor (1), Szikszay Feri (1) ; 1906. október 6 november 15.: Berény Robert (4), Csáktornyái Zoltán (5), Czóbel Béla (6), Huszár Vilmos (2), Józsa Károly (1), Körmendi-Frimm Jenő (Koermendi-Frim Eugen: 2, majd Körmendi Frün: 4), Lakatos Arthur (12) Márffy Ödön (4), Pogány Margit (Pagany: 4), Rózsaffy Dezső (1), Steiner Gyula (szobrász: 1), Szabó Adalbert (kovácsoltvas: 2), Szegfy-Koppée Erzsi (2) , Szikszay Feri (2); 1907. október 122.: Andorkó Gyula (3), Czóbel Béla (2), Feiks Jenő (2), Galimberti Sándor (Galomberti: 1), Hatvány Ferenc (3), Körmendi-Frimm Jenő (3), Kunfy Lajos (2), Márffy Ödön (Marffi: 2), Perlrott-Csaba Vilmos (Perlrott: 6), Rózsaffy Dezső (2), Szabó Adalbert (1), Szikszay Feri (2). A Salon des Indépendants-ra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésemre. 3. Ferenczy Károly Valér fiával együtt felutazott Bécsbe 1903 januárjában, hogy megnézze a Wiener Sezessionban rendezett nagy impresszionista kiállítást, ahol egyébként 2 Gauguin képet láthatott. 4. Thorma legalább két alkalommal láthatta volna Gauguin műveit Párizsban. Először 1893-ban Durand-Ruel galériájában, másodszor 1904 februárjában Vollard kiállítótermében. Ugyanakkor érthető, hogy a francia fővárosban, ahol számtalan látnivalója akadt, nem a számára semmit nem mondó, excentrikusnak tartott festő munkáit nézte meg, hanem a nagy múzeumok klasszikus anyagát tanulmányozta. 5. 1907 Nemzeti Szalon. A következő festők műveit állították ki (zárójelben a kiállított képek száma): Csók István (2), Ferenczy Károly (11), Ferenczy Valér (4), Fényes Adolf (15), Hatvány Ferenc (4), Iványi Grünwald Béla (5), Jávor Pál (2), Kacziány Ödön (1), Kann Gyula (7), Kernstok Károly (2), Magyar Mannheimer Gusztáv (15), Mednyánszky László (2), Nyilassy Sándor (1), Perlmutter Izsák (2), Réti István (1), Rippl-Rónai József (21), Szinyei Merse Pál (5), Strobentz Frigyes (4), Thorma János (1), Vaszary János (14), Zombory Lajos (5). 6. Pesti Hírlap. 1907. május 7. 7. Ferenczy Károly levele Réti Istvánhoz Rómába, Budapest 1907. április 29.-én. MNG Adattár leltári szám: 8270/1955. A már többször idézett levélrészlet a következőképpen hangzik: „A tavaszi tárlatot még nem láttam, s nem is vágyom, csak fessünk, összehozok én majd megint egy kiállítást, akár egy pajtában, keresek majd a nagybányai fiatalok között is - bár ezeknek egy része a neoimpresszionisták, Zóbel, úgy látom, most nyergesujfalun fognak csoportosulni, Kernstock körül - tőlem ám menjenek - egész külön csoportnak nézem a Rippli-Gauguin féle embereket, a kiktől én a természethez közelebb álló, a természetet intimebben tisztelő embereket élesen megkülönböztetem." 134