Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
munkái, illetve egy-egy Manet és Courbet vászon volt látható. Vincent van Gogh neve két alkalommal is szerepel a katalógusban az üresen hagyott címhely fölött. Képei feltehetően nem érkeztek meg Budapestre. Érdekes volna tudni, ki állította össze a kiállítás külföldi anyagát, egyáltalán kinek az ötlete volt a Gauguin-anyag bemutatása idehaza, alig fél évvel a Salon d'Automne nagy tárlata után. Mivel a Nemzeti Szalon korai időszakának dokumentumaira nem sikerült eddig rátalálnom, e tekintetben csak feltételezésekre hagyatkozhatom. Elképzelhető, hogy Lázár Béla javasolta Gauguin képeinek bemutatását, hiszen ő a kiállítás ideje alatt előadást is tartott Gauguinről, melynek szövegét 1908-ban könyv alakban publikálta francia nyelven1 1 de nem zárható ki Kunfy Lajos vagy Bölöni György közreműködése sem. Előbbi, aki az itthon élő magyarok közül egyedül volt társult tagja, „sociétaire"-je a Salon d'Automne-nak, Bölöni pedig kiváló összeköttetésekkel rendelkezvén játszhatott szerepet a kiállítás megszervezésében. Összehasonlítva a budapesti képeket a Salon d'Automne-beliekkel, kiderül, hogy nem csak annak kiállításából válogattak, hiszen például Gauguin Schuffenecker család című képe nem szerepelt az Őszi Szalonban, ellenben látható volt Budapesten. Sajnos, ma már szinte lehetetlen rekonstruálni a Gauguin-anyagot, illetve csak akkor lehetne, és feltehetően akkor sem maradéktalanul, ha egy teljességre törekvő, valamennyi kép kimerítő dokumentációját közlő Gauguin-oeuvre- katalógus állna rendelkezésünkre. Az 1907-es kiállítás katalógusában ugyanis csak a címek és a mű technikája található, méretek, tulajdonos vagy reprodukciók nem. És, akár a legtöbb festő, Gauguin is sok azonos, vagy közel azonos című képet festett, a címbeli árnyalatnyi eltérések pedig fordítás közben elveszhetnek. Az olajképek között biztosan itt volt A Schuffenecker család (1889, Musée du Louvre), a Nave, nave, Mahana (Jours délicieux 1896, Lyon, Musée des Beaux Arts), a No te aha se riri (1896, The Art Institut of Chicago), a Vacsora (Banánok, Musée du Louvre, reprodukálta a Vasárnapi Újság1), a Melankólia (Femme ä la robe rouge, Kansas City), egy Önarckép (1888, Puskin Múzeum, reprodukálta a Vasárnapi Újság1), de nem azonosítható egyértelműen például a Fekvő leány, a Tahitii ifjú pár, 127 1. Paul Gauguin: Legyetek szerelmesek, boldogok lesztek, 1889. • Boston, Museum of Fine Arts
