Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

két. Hasonló témát dol­gozott fel 1883-ban Hollósy is, bár az <5 képé­nek szimbolikus tartal­ma valamivel erősebb volt (Meditáló szerzetes). A két képet az egymás mellett létező világok ábrázolása és az e fölött való melankolikus medi- tálás köti össze. Mint Gabriel Weisberg megje­gyezte, Thorma natura­lizmusa a Bastien-Le- page-i modellt követte, bár közel állt Emilé Friant La Toussaint'1 című képéhez is. A francia mű­vész egyszerű és közvet­len látásmódja, mely olyan mintha a huszadik század ciné-varité-jéből lépett volna ki, és a maga során Manet zseniális Le cheim de fér című képét idézi, nem maradt visszhang nélkül Thorma bonyolultabb költői mondanivalót hordozó festészetében. Úgy tűnik, hogy Thorma különös figyelmet szentelt a koldusok csoportjának, mely Holbein alakjainak monumentalitását és kifinomult realizmu­sát őrzi, illetve kötődik Alphonse Legros újabb keletű kompozícióinak (Ex-voto, 1861; Imádkozó asszonyok, 1882), szigorú és elegáns, a régi oltárképek donátorport- réit Courbet szellemében és Ingres rajzi készségével felelevenítő alakjaihoz. A Kézimunkázó nő (1890) a naturalista-realista festők, és a Nabis-kör tagjai által egyaránt kedvelt intim interieur-ábrázolás régi hagyományát folytatja. A bensősé­ges hangulat és az egész felületen finoman szóródó fény Jules Breton Varrónő (1858) vagy Fantin-Latour Két nővér (1890) című képét juttatja eszünkbe, de említ­hetnénk a román Ipolit Strámbu azonos korban festett munkáit is. 1890 körül készült a Hölgy, fátyolos kalapban című, modern szemléletű portré is, mely az ábrá­zolt finom csavart mozdulatával és a fátyol ferde satírozásával Degas nevezetes képét, a Mary Cassat a Louvre-bant idézi, de rokonítható Paul Helleu14 elegáns höl­gyeivel is. Nemzedékének tagjaihoz hasonlóan Thorma János is, Gabriel Weisberg sza­vaival élve „a Bastien-Lepage-jelenség" híve volt. Nemcsak a velencei piktúra gazdag faktúráját, meleg barnáit is felelevenítő festői technika vonzotta, hanem Bastien-Lepage képeinek témái is. így 1892-ben, Lepage híres Sarah Bernhardt portréját15 követve a modell beállításánál és az ecsetkezelésben, megfestte Bilcz Irén arcképét. Feltehetően nem csak a francia mester, hanem a quattrocentro profil­4. Alphonse Legros: Ex voto, 1861 Dijon, Musée des Beaux-Arts 119

Next

/
Thumbnails
Contents