Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
két. Hasonló témát dolgozott fel 1883-ban Hollósy is, bár az <5 képének szimbolikus tartalma valamivel erősebb volt (Meditáló szerzetes). A két képet az egymás mellett létező világok ábrázolása és az e fölött való melankolikus medi- tálás köti össze. Mint Gabriel Weisberg megjegyezte, Thorma naturalizmusa a Bastien-Le- page-i modellt követte, bár közel állt Emilé Friant La Toussaint'1 című képéhez is. A francia művész egyszerű és közvetlen látásmódja, mely olyan mintha a huszadik század ciné-varité-jéből lépett volna ki, és a maga során Manet zseniális Le cheim de fér című képét idézi, nem maradt visszhang nélkül Thorma bonyolultabb költői mondanivalót hordozó festészetében. Úgy tűnik, hogy Thorma különös figyelmet szentelt a koldusok csoportjának, mely Holbein alakjainak monumentalitását és kifinomult realizmusát őrzi, illetve kötődik Alphonse Legros újabb keletű kompozícióinak (Ex-voto, 1861; Imádkozó asszonyok, 1882), szigorú és elegáns, a régi oltárképek donátorport- réit Courbet szellemében és Ingres rajzi készségével felelevenítő alakjaihoz. A Kézimunkázó nő (1890) a naturalista-realista festők, és a Nabis-kör tagjai által egyaránt kedvelt intim interieur-ábrázolás régi hagyományát folytatja. A bensőséges hangulat és az egész felületen finoman szóródó fény Jules Breton Varrónő (1858) vagy Fantin-Latour Két nővér (1890) című képét juttatja eszünkbe, de említhetnénk a román Ipolit Strámbu azonos korban festett munkáit is. 1890 körül készült a Hölgy, fátyolos kalapban című, modern szemléletű portré is, mely az ábrázolt finom csavart mozdulatával és a fátyol ferde satírozásával Degas nevezetes képét, a Mary Cassat a Louvre-bant idézi, de rokonítható Paul Helleu14 elegáns hölgyeivel is. Nemzedékének tagjaihoz hasonlóan Thorma János is, Gabriel Weisberg szavaival élve „a Bastien-Lepage-jelenség" híve volt. Nemcsak a velencei piktúra gazdag faktúráját, meleg barnáit is felelevenítő festői technika vonzotta, hanem Bastien-Lepage képeinek témái is. így 1892-ben, Lepage híres Sarah Bernhardt portréját15 követve a modell beállításánál és az ecsetkezelésben, megfestte Bilcz Irén arcképét. Feltehetően nem csak a francia mester, hanem a quattrocentro profil4. Alphonse Legros: Ex voto, 1861 Dijon, Musée des Beaux-Arts 119
