Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

megfigyelése, mely szerint a kép „telítve Manet-kultúrával", egyre inkább élményünkké válik, minél tovább nézzük. Az 1890-es években Manet műveiből már gyakran rendeztek kiállításokat Párizsban, így pl. Vollard 1895 januárjában, amikor Thorma is a városban volt, de szerepeltek Manet-képek az 1900-as világkiállításon is. Nem lehetetlen, hogy Thorma ismerte azokat. A Lovrich Sándor portré oldott festőisége, a kékes szürke háttér alól előtűnő apró rózsaszínek, az egész kép könnyedsége új stílus Thorma festészetében.

A korai arcképek tehát egy új látás- és festésmód ígéretével zárulnak. Réti azt írta, hogy a Lovrich házaspár képe után Thorma húsz évig nem festett portrét. O nyilván így emlékezett. A valóság azonban más. Thorma - korántsem teljes oeuv- re-katalógusa szerint - folyamatosan festett portrékat, legfeljebb nem mindegyiket ismerjük. így hát minden bizonnyal megvan a folytonosság a pályakezdő korai arcképek és a húszas-harmincas évek elmélyült, érett portréi között.

Jegyzetek

1. Nagybánya művészete. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. 1996. március 14. - október 20. Rendezte Csorba Géza és Szűcs György

2. Bemáth Mária: Nagybánya művészete. Új Művészet, 1996. 7. sz. 4 - 10.

3. Bay Miklós: Thorma János pályaképe. In: Bay - Boros - Murádin: 14.

4. A kifejezést Gerő Ödön a Modern magyar festők című írásában használta, az Iványi Grünwald Bélát méltató részben. In: Dokumentumok 1.1996. 355. Eredetileg: Művészeti krónika,

1904. március 15. I. évf. 3. sz.

5. Meggyőződésem, hogy Thorma egész életén át tartó kínlódását a nagy méretű, sokalakos képekkel hiányos akadémiai képzettsége okozta. Nem végzett szisztematikus tanulmányokat, és így nem sajátíthatta el azokat az ismereteket, amelyek a nagy történeti kompozíciók megfestéséhez nélkülözhetetlenek.

6. Megsemmisült id. Teleki Sándor portréja, és nincs tudomásunk egy kartonra festett, feltételezetten korai Önarckép hollétéről.

7. Nincs szignálva: Kossuth Lajos (TJM); Berki Antal és felesége arcképe (TJM letét).

8. Dokumentumok III. 2000. 348.

9. Ferenczy Károly: Arcképtanulmány, 1896. aug., szénrajz. Reprodukálva: Művészet, 1902.145. A rajzot ugyanazon a kiállításon mutatta be Ferenczy, amelyen Thorma a Lukovitsné portrét.

10. László Emőke szíves szóbeli közlése a szerzőnek.

11. Thirring Gusztáv dr.: Szépművészeti Múzeum. Budapest részletes kalauza.

Részletes helyi kalauzok 1. Budapest, 101.

12. A Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 1934. 31 - 32.

13. Bay Lajos arcképe, Kettős arckép (dr. Lovrich Gyula és felesége), Dr. Lovrich Sándor arcképe: kát. 43. oldal, Női arckép: kát. 45. oldal

14. A kép kritikái: In: Dokumentumok 1.1996.: 69, 77, 92, 96,108,117,120.

15. Felvinczi 1928. 299.

16. Divald Kornél: A téli műtárlat. In: Dokumentumok 1.1996. 260.

17. Felvinczi 1928. 301.

18. Réti 1954. 207.

113