Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

is közölte. A képen - akár csak a Bilcz Irén portrén - Bastien-Lepage hatását fedezte fel. A fiatalkori arcképekről összefoglalóan az volt a véleménye, hogy „a későbbi nagy vállalkozások előgyakorlatai."20

Thorma 1970-es kiskunhalasi centenáriumi kiállításán szerepelt először a Berki házaspár portréja, és mind Telepy Katalin21, mind Horváth György22 méltatta, Telepy felfigyelt a szecessziós vonásokra is. Dévényi Iván 1977-es könyvében semmi újat sem írt az arcképekről, de hétnek közölte a fotóját. A szecessziós vonásokat, illetve a párizsi élmények hatását emelte ki Aradi Nóra három korai arcképen,23 míg Boros Judit a szimbolista utalások lehetőségét vetette fel a Bilcz Irén portréval kapcsolatban.24 Thorma 2000-ben megrendezett kiskunhalasi kiállításán öt korai arckép szerepelt, a Kossuth és a Bessenyei portré pedig a múzeumban volt látható. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a korai portrék száz év alatt lassan bekerültek a köztudatba. Megítélésüket segítette, hogy az évszázad második felében a művészettörténészek és a közönség figyelme is egyre nagyobb rokonszenvvel fordult a szecesszió és általában is a századforduló törekvései felé, és ez megbontotta mind a közömbösség, mind pedig a berögzült szempontok és ítéletek homogén falát.

Számos problémát vet fel a képek datálása. Thorma kevés számú saját datálá- sán kívül Réti István tekinthető hiteles forrásnak. Az ő nyomán datálja a szakirodalom 1892-re a Bilcz Irén portrét és 1896-ra Lukovitsné arcképét. Minden tanulmányíró egyetért abban, hogy az 1899 második felében tett néhány hónapos spanyolországi utazás és Velazquez képeinek megismerése készítette elő a stílusfordulatot Thorma festészetében. Ezért a Lovrich házaspár képmása az utazás előtti időre, Lovrich Sándor arcképe pedig a hazatérés utánra tehető. A kép kompozíciója, az alak beállítása feltűnően rokon Réti Istvánnak Herczeg Ferencről készített portréjával, ami 1899-ben volt kiállítva és nagy sikert aratott. Bár Réti számára az arcképfestés sokkal fontosabb volt, mint Thormának, a két művész portréfestészete sok párhuzamot mutat a korai időszakban. Hatásokat keresni nem érdemes, inkább az együttlét, a közös szemlélet és az azonos korigény formálta ezt a rokonságot, ami a Lovrich Sándor-portré datálásához is hozzájárulhat.

A Hölgy fátyolos kalapban Párizs-ban készült, feltételezésem szerint a Julian Akadémián, így három évszám merülhet fel. Az 1895-ös későinek tűnik, és Thorma ekkor akt-stúdiumokra járt, ahogy ezt Réti megírta.23 1893-ban együtt voltak a Julian Akadémián, és Rétitől ismerünk is egy kalapos női portrét,26 amit ekkor festett Párizsban. Lehet, hogy Thorma képe is ekkor készült, de én - mind a rajzos stílus, mind pedig a bohókás, Eiffel-tornyos háttér miatt - inkább 1891-t, tehát az első párizsi tartózkodás idejét érzem valószínűbbnek.

Mindenképpen korábbi a Berki házaspár 1902-re datált portréja is. A kép Thorma unokanővérét, Bulcsu Etelkát és férjét ábrázolja. Bulcsu Etelka 1865-ben született, a képen nem lehet idősebb 30 évesnél. Az 1895 körüli dátum reálisabbnak tűnik a férj arcképe alapján is, aki 1852-ben született, és ezen a képen még semmiképpen sem lehet ötven éves.

109