Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

déssel: Gyenizse Antal Balotán, Kullogó Antal Alsókistelken az 1866. évi Orbán napi fagyáskor már egész éjjel tüzeltek, s gyümölcstermésük egy részét megmentették.

Vári polgármester az 1880-as évek elején a városi Mintakertbe a külföldön is kitüntetett Vas Eleket alkalmazta, ki nagy eredményeket ért el, a város iskoláiban a kertészet tanítását is végezte, a lakosság ezreit pedig faj gyümölcsfaoltványokkal látta el. Egyik legnagyobb érdeme a halasi „csodacseresznye" kitenyésztése, melyet - mint népünk hiszi - a külföldiek eloroztak, s manapság már germenzdorfi cseresznye néven ismeretes.

1893-ban a Mintakert a Pest megyei Gazdasági Egyesület kezelésébe került, s a kert díszfákkal és szőlőteleppel is gyarapodott. Ez időben Szatmáry Sándor a gimnázium tanára őszibarackkal és fajszőlőkkel kísérletezett, nagy sikerrel, majd 1903-ban a düsselfordi piacról 3 db amerikai eredetű kiffer körte néven ismertté lett oltványt hozott, és azt saját szőlőtelepén, Pirtó-pusztán elszaporította. Ez a körtefaj egy emberöltő alatt a környéken is elterjedt, úgy, hogy évenként már ezer vagonnál is több kerül belőle külföldre.

A századforduló idején példát mutattak még a pirtói és gyűdisik-széli homokon Gyenizse Antal ügyvéd és számos kisparaszt. A Mintakertben később önálló gazdasági népiskola létesült.

Amíg régebben a szőlőfajták közül főképpen a kadarkát, bajnárt, dinkát és a kecskecsöcsűt termesztette népünk, különösen a századforduló óta az újabban kitenyésztett nemesebb szőlőfajták is meghonosodtak. A jó homoki borok és csemegeszőlők igen ízletesek és keresettek, külföldi szállításra is alkalmasak.

A munka eredményei

E kérdés elbírálásához előbb látnunk kell, hogy Halas lélekszáma hogyan alakult a századok folyamán. Az első hozzávetőleges adatok szerint a lakosok száma 1699-ben mintegy 1.000,1745-ben kb. 3.000,1784-ben mintegy 5.400,1848- ban kb. 12.000,1900-ban kb. 19.000,1930-ban 30.000. A lélekszám rohamos növekedését, kivált a századforduló óta elindított nagyobb mérvű parcellázások, s az idegenek beözönlése okozta.

Az összeírt lakosok közül a római katolikus lakosok számát először 1770-ben mutatták ki 67, majd 1810-ben 2.040, 1850-ben 3.753, 1900-ban 9.963, 1930-ban 18.387 lélekkel. A zsidók száma 1810-ben 62,1850-ben 248,1900-ban 603,1930-ban 668 lélek.

A XIX. század végén Szánknak 4.500, Kocsérnak 4.200, Majsának 18.000, Fülöpszállásnak 6.500, Szabadszállásnak 8.400, Lacházának 5.100, Kunszent- miklósnak 7.300, Dorozsmának 9.300 lakosa volt. Halas város 112.000 hold határában 1746-ban 350 redemptiós birtokos volt, az 1792. évi földrendezés után 387, az 1863. évi birtokrendezés már 1.760 birtokos között történt.

74