Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
s már nagy helyük van, ott szétterülnek. Ilyenkor a kas ott nem fog. Meg kell várni, míg újra befagy, s egy kis rekeszt kell vágni. Korán reggel, meg késő este visszük ki a kasokat, hogy ne lássa más. A kasokat hosszúnyelű baltával emeljük ki, fejszével meg léket vágunk." Pándi István csíkász a csíkételekről: „Van csíkpaprikás, amit káposztával főznek össze. Sült csík lisztbe mártva készül. A kirántott csík úgy készül, mint a kirántott hal, a csíkkocsonya pedig, mint a csíkpaprikás, csak tovább kell főzni, a hidegen megaltatni. Fölségös früstök van belüle, jó, puha könyerkével. Ha egy kis vörösborocskával mög-möglocsoljuk, hát a Dáriusnak se vöt különb röggelije vagy vacsorája. A csíkász mind a négyfélében dúskálhatott családostul." A piócacsalogatőkről magyarázta Pándi István: „Ez a foglalkozás is megszűntnek tekinthető. Keresetet már nem biztosít, mert a vizeket elvezették. Szerszámjuk egy kapa volt, mellyel többnyire csak a vízpartok közelében, lábszárig vízben állva lubickolja, zavarja a vizet. A pióca a zaj felé siet, a víz színe táján jön. Két ujjal a derekán elkapja az ember, s beledobja a bal kezében tartott vászonzacskóba, de a zacskó szája nyitva marad. Ilyenkor egy zavarásra jó vízen 20-30 darabot is foghat, de 5-6-tál is megelégszik. Ha jól jött, ha nem, ugyanezen állásban újra megzavarja a vizet 1-2 percig, ekkor megint jönnek, de már kevesebb, 3-4-szeri zavarás után már nem jönnek. Ekkor 20-25 lépéssel odább foglal állást, s kezdődik a munkája elölről." 3. A szabad kun puszták felosztása és az azt követő gazdasági viszonyok A tagosításról A szájhagyomány szerint Zseny István halasi főbíró az 1850-es években négyes fogatán a füzesi laposra hajtatott. Látni akarta, vajon a kaszálóján nőnek-e a füvek. A Pázsit földek iránt az árokparton hevert egy jóképűnek látszó gatyás juhász. Mellette a horgos, mög a puli. Birkái a Pázsit laposon legelésztek.- Hogy hívnak öcsém? - kiáltott rá mérgesen a főbíró.- Én vagyok a Százszorszép Viola Mihály - mondja a juhász.- Kié ott azok a birkák a tilosban?- Az enyimek biz azok! Most gyüttem velük Mélykútról, mondok majd mög- kapkodják ezt a jó, kövér lapost! Nagy haragra lobbant Zseny, mikor látta, hogy a juhászoknak már minden szabad... Megfordíttatta a hintáját Halas felé s a városházán azonnal kiadta a jelszót:- Tagosítunk!... Fölosztunk mindönt a küszöbig! 67
