Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
részt Iparszőlőknek. Kezdetben ugyan Ugri szőlők volt a neve, mivel csak egy jó ugrásnyira voltak a várostól. A künnlakás tilalmazása miatt az Öregszőlőkben csak az 1850-es évek elején épített először egy kisebb házikót, ún. vigyollót Karó Imre, az Iparszőlőkben pedig az 1860-as évek elején Gőzön István. A gyümölcstermesztés régebben a városi kertekben, főként pedig a szőlőkben volt. Azok szélén ültettek 50-100-200 öl területű vegyes gyümölcsfát, sűrűn. Ezért ezeket a helyeket „sűrűsnek" nevezték. így szerepelnek a régi levéltári írásokban is. Az 1900-as évek elején még több ilyen sűrűst láttunk, de már elfogynak. Egy- kettő lehet még belőlük. A tanyákon kisebb gyümölcsösök létesítését a szájhagyomány szerint az 1850- es években Thorma Imre főbíró és Zseny József tanult gazdálkodók kezdték. Nevezetesebb kertek voltak még ez időben a postamester részére juttatott ún. Postakert a Feketehalom közelében, és a gyógyszerész részére juttatott Patikakert, a Kuruchalom közelében. 1856-ban elhatározta a halasi tanács, hogy Silling Bélát kertésznek kitaníttatja, majd a létesített 211/2 hold mintakertben alkalmazta is. Vadászat. Úri vadászoktól a vadorzókig A XVIII. század középső idejéig, akinek fegyvere volt, szabadon vadászhatott, de a redemptió utáni időkben már csak redemptus ember vadászhatott. Később azok is 1 Ft. engedélydíj ellenében. Ez időben az irredemptusok a vadászattól örökre eltiltattak. Kereskedésre redemptus sem vadászhatott. 1812. évből az alábbi adatot szereztük: „...A vadászatba némely lakosok annyira belé merültek, hogy némelyek élelmek keresését is a bizonytalan jövedelmű puskázásban helyeztetik.... Amely irred. lakos vadászni tapasztal tátik, annak puskája elvétetik örökösen,.... nyulak lövöldözése vagy agarakkal való fogadtatása febr-tól fogva takarodás végéig, a szőlőkben szüret bérekesztéséig redemptus lakosoknak is tilalmas."3 4 1816. évből: „A város fehértói erdeje meghagyatik arra az alkalomra, mikor számosabb vadak kellenek. A szomszéd helységekből a halasi földre vadászat végett becsapkodni szokott vidékiekre a vadászok személyesen vigyázzanak."3 3 Kedves emlékét őrzik egy régi vadászatnak a Halas város levéltárásban olvasható alábbi sorok: „Csekélly fénye az elmúlt Napnak az agg lant pengése által az érdemesekhez. (Mélt. Cons. Palat. Feő. Kapitány, Rapini Steöszel József Úr által a fejértói vadászatkor 1 oct. 1810.)3 6 1. Nemes Haiass Várossá! Érdemes víg lakossá! Köszönöm barátságtok, Vadászó mulatságtok. 64
