Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
vánt, Meskó Jánost és Gáspár Mihályt kötél általi halálra ítélte. A Magyar Hírlap 1928. évi dec. 23-i számában az esetről Móra Ferenc hosszabb cikket írt, melybe - mint Gyenizse Lajos bodoglári gazda feljegyezte - két névhiba csúszott be. Ugyanis a honvéd tiszteket Mérgesbe nem Gáspár Mihály harkakötönyi csősz szállította, hanem néhai Ónodi János bodoglári gazda, kihez meg lehajtott, sovány lovakkal Czifra István Kötöny-Tázlár pusztai csősz fuvarozta őket az esti órákban. Ónodi rövid vacsorát adott a tiszteknek, aztán befogatott, s ő maga fuvarozta a tiszteket Szabadka felé. Majd Mérges pusztáról a teljesen lakatlan erdős-völgyes nagy pusztaságon a járható úton Lef ántyi a honvéd tisztekkel a késő éjjeli órákban szekerével Szabadka felé indult. Bojtárjai is követték őket titokban, s egy nem messzi erdőben a két honvéd tisztet az éjszaka leple alatt orvul lebunkózták. 1953-ban az eddig gyűjtött adataimhoz idevágóan még az alábbi adatokat szerezhettem: Molnár Ferenc gazda barátom nagyapjának, Molnár Imrének a Gyuka nevű gulyásbojtár fia, még jóval a századforduló előtt, a nagy esetre vonatkozóan az alábbiakat beszélte el: „Mikor a lebunkózott honvédtiszteket a tettesek, Lefántyi és a bojtárjai a helyszínen el akarták ásni, csak térdig érő gödröt áshattak, mivel annyi varjú támadta meg őket, hogy munkájuk abbahagyására kényszerültek, s a helyszínről menekülniök kellett, közben is rugdosták őket a varjúk. Mondta is a bojtárjainak Lefántyi:- Látjátok, ilyent nem szabad lett volna csinálnunk! Ez az isten ujja volt! Másnap a pusztacsősz kutyája adott hívó jelt a gazdájának, s a csősz temette el a honvéd tiszteket. Gyukát hét napi koplalásra ítélték Rádaynál. Feleségének - aki szoptatós volt - megengedték, hogy az urát a börtönben meglátogathatja. Mikor meg-tudta, hogy az urát koplaltatják, 2-3 naponként „kitőgyelve" kéretőzött be hozzá, s ilyenkor megszoptatta. Mivel a férje 7 napi koplaltatás dacára sem tört össze, további 7 napi koplaltatásra ítélték, de így azt is kibírta. Mivel ez feltűnt Rádayéknak, a feleségét megvizsgáltatták, melynek során az be is vallotta, hogy az urát ő szoptatta több ízben is meg. Mikor a feleségét a további látogatástól eltiltották, Gyuka a subája bőrét élte el, de ez sem segített rajta, börtönében éhen halt. Bangó Péter Jeles tollforgató, Bangó Péter, újságíró volt az 1840-es években. (Bangó Pető néven írogatott) Egyike volt azon keveseknek, kiket Kossuth Lajos is kedvelt, sőt a szabadságharc idején egyik bizalmi emberévé emelte. A tollat úgy forgatta, hogy a német szemében nagy szálka lett. Követte a magyar kormányt Debrecenbe, majd Aradra is. Aradon más írótársával a fegyverletétel után elfogták, s akasztófára ítélték azon feltétellel, hogyha bebizonyítja, miszerint ápr. 14-e (a trónfosztás) után nem írt a magyar kormány mellett, akkor szabadlábra kerül. Mikor hasonnevű atyja, rekettyéi gazdálkodó a fiával történteket megtudta, befogta három legjobb lovát s Aradra sietett. Mikorra odaért, az auditor éppen az ítéletet olvasta fel a 44
