Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
Gajág Mihály Anyai nagyapám anyai nagyapja volt. A család a XVIII. század középső idejében Nagydorogról szakadt. A szikár, de igen nagytermetű Gajág, amint nagyapám mesélte, éppen egy öles magas volt, s ő volt a környék legerősebb embere. Mikor a város az első mázsát meghozatta, Tary főbíró behívatta Gajágot, ráállította, s 3 mázsa 5 fontot nyomott, ami a mai 171 kg testsúlynak felel meg. Mikor a reformátusok tornyát a XIX. század első éveiben villámütés érte, s le kellett bontani, csak akkor dőlt le, amikor Gajágot a mezőről lovas küldönccel hazahívták, s ő is belékapaszkodott a kötélbe. Egy nyári alkonyattájon 5-6 gazdaember időzött a ref. temetőkert melletti Ürgés kocsmában. Lovaikat a mezei munkák után kinyűgözték a temető még temetetlen részére, hogy ott jóllakjanak, s majd az esthajnal eleste után onnan hazavezessék. A devernyéző emberek közt volt Gajág is. Mialatt a lovas emberek a kocsmában időztek, a nyugati égbolton sötét fellegek tornyosultak, de villámlott, dörgött is az ég. Ahogy az idő közeledett és sötétedett is, az egyik ember, Mészáros János (az esetet elbeszélő édesapja) így szólt: No Gajág, ha most ki mersz mönni a temetőbe legalább a cinterömig, s hozol is onnan valami jelönségöt, hát jó áldomást fizetők! Gajág vállalkozott, s a nagy villámlások, dörgések közepette el is indult, de akkorra kövér cseppekben megeredt az eső is. Mészáros, aki meg akarta ijeszteni Gajágot, mikorra az a cinteremhez ért, elébe került, s ott a lépcsőkön a szószékre is fellépdelt s ott lehúzódott ugyan, de a villámlások közepette jól látta, hogy Gajág is odahúzódott az idő elől. Mikor a vihar teljes erővel kitört, halkan és titkon beszélt Gajághoz: Gajág! Ezt egyre sűrűbben és hangosabban ismételgette is. A kísérteties hangokra Gajág megijedt és a szakadó esőből futni kezdett a temetőkertből az Ürgés felé. Mintha vékából öntötték volna, úgy esett az eső, de Mészáros utána iramodott s egyre kiáltozta: Gajág! Gajág! A hatalmas szál ember úgy megijedt, hogy félholtan bukott be az Ürgésbe. Ott felemelték, leültették. Mikor Mészáros mentegetőzni akart s kibögyentette, hogy a rossz tréfát ő csinálta és kérte Gajág bocsánatát, ez úgy megfogta a karját, hogy mind az öt ujja keresztül szaladt a mándlin, de többé szólni már nem tudott s néhány nap múlva eltemették. Mérték szerint készült koporsóját csak az ajtófélfa kidarabolása árán vihették be a szobájába, hogy felravatolazhassák. (Mé.J. és G.I.) Huszárok Híre volt a Kiskunságon az ékes földművelő halasi Keresztúri családnak. A család egyik tagja Keresztúri János névre hallgatott, ki külső megjelenésében is különb volt másoknál, s roppant erejéről is ismeretessé vált. Az 1750-es években 24
