Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
A nők után a férfiak sora következett: Elől a vőlegény, jobbján és balján a két koszorúslegény, aztán két lépésnyivel hátrább a násznagy, majd utánuk a fiatal gyermekek, legény kék következtek, azután a legények, majd a fiatal emberek, aztán a középkorúak és leghátul az öregemberek. A menyasszony vőfélye a lakodalmas menetet középtájon és oldalt, a kocsiút felőli oldalon követte, s a jó rendre ő ügyelt fel. A násznép után haladtak a muzsikusok. (Mindkét háztól valók.) Mikor a menet a kapun kiért, a vőlegényes ház muzsikusai trombitáikkal régi indulókat fújtak, s amikor már jó hosszan muzsikáltak, felváltották őket a meny- asszonyos ház muzsikusai. A templom közelében a muzsikálás megszűnt. Ha csak lehetett 10 órára már be is vonult a násznép a templomba. Az esküvő után először a pap kezelt le az új párral, s életükre újabb áldást kívánt néhány szóval. Azután a legközelebbi rokonok, leányok csókolták a menyasszonyt az úr asztala mellett, majd folytatták a templomajtóban is. Feleségét a templomból már a férj vezette ki karonfogva. A templom falán kívül leányukat megcsókolták a szülők, rokonok, lánybarátok, s a násznép kétfelé vált. A férje karonfogva vezette a feleségét hazáig. Utánuk a násznagy, majd a két koszorúsleány a két koszorúslegénnyel. A másik házhoz tartozó koszorúslányokat édesanyjaik elkísérték, s ott is maradtak éjfél utánig, s csak a kárlátosokkal tértek vissza leányaikkal együtt. A további rend ugyanúgy, mint az esküvőre menéskor. A lányosház vendégeit szintén a vőfély vezette haza. A vőfély után elől ment a násznagy, utána a menet rendje ugyanaz volt, mint az esküvőre menéskor. Mindkét ház vendégeinek a sorához a templom közelében várakozó muzsikusok is csatlakoztak és trombitáikkal rázendítettek, indulókat fújtak. Az új pár megérkezésekor a vőfély rigmust mondott, s az örömszülők csókokkal halmozták el az új párt. Lakodalom Otthon az új párt, násznagyot s a vendégeket betessékelték a sátorba, ahol az nem volt, a szobákba, s ott az asztalok körül leültették őket úgy, hogy tánchely is maradjon. Az elhelyezkedés után a banda a hegedűkkel rázendített s kezdődött a tánc. Az új férj a feleségét hívta el táncolni, majd utánuk mások is táncra perdültek. Tánc után, mivel déltájon az idő, az asztalokat leterítik, majd tányérokat s evőeszközöket tesznek rá. A vőfély sürög-forog, mindenütt ott van, s alkalmas percben belép a sátorba (szobába) és elmondja asztalterítő rigmusát, majd az ebédelés következik. A banda hallgató nótákat muzsikál. A vőfély a terített asztalnál az új párt a főhelyre, a násznagy mellé ülteti, azután arra alkalmas legények, leányok vagy asszonyok segítségével a már elkészített ételeket egymásután, külön-külön vőfélyrigmusok mellett betálalják. Mindig a vőfély jár elől. Az ebéd mikénti lefolyását s a rigmusok közlését mellőzöm, mivel azok az egész Alföldön majdnem egyezőek voltak. A régi öregek úgy tudták, hogy a lakodalmi versek egy részét még Csokonai írta, de vőfélyeink azokat a kéziratok 206
