Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
1807-ből az alábbi adatokat szereztük: „Hogy pedig a Gazdák és Gazdasszo- nyok, mind a szolgák és szolgálók megtudhassák, hogy a mostani drága tartás idejében mennyi bért ígérni és kérni ugyan a tettes megyéknek részben való végzések elolvastatik, mely szerint: Az első rendbeli béresnek bére készpénz 35 Ft., 4 véka őszi, 4 véka tavaszi vetés, egy pár új és egy pár fejelés csizmák, ezenkívül négy marhateleltetés: vagy ha tsupa készpénzre alkuszik, 75 Ft. Második rendbeli béresnek a bére készpénz 25 Ft., 3 véka őszi, 3 véka tavaszi vetés, egy pár új fejelés csizmák és két marhateleltetés vagy ezek helyett átallyába 60 Ft. Harmadik béresnek bére készpénz 20 Ft., egy pár új és egy pár fejelés csizmák és egy marhateleltetés vagy átallyába véve mindent: 30 Ft. Az első szolgáló bére készpénz 24 Ft., mindent - ha ruhát kér is - beletudván. Második szolgáló bére mindent beletudván, 16 Ft. Harmadik szolgáló vagyis daj-ka bére 10 Ft. Akik tehát ezen rendelést meg nem tartják, a Gazdák és Gazdasszonyok mind annyiszor 5 Forintra, a szolgák és szolgálók pedig 25 pálcza ütésekre bűntetteinek. A kaszás, férfi kapás vagy gyűjtő és boglyázó napszámja a gazda kenyerén 36 kr., a maguk kenyerén 1 Ft. Asszony kapás, gyűjtő, szőlőkötözőé a gazda kenyerén 18 kr., a maguk kenyerén 30 kr."116 1819-ben „Minek rendében a Szolgák és Szolgálóknak a T.N Distratusok által megállapított bére, beletudván minden ruhaféléket, vetést, marhát, telelést, így következik: első béres bére 30 Ft., kapás bére 40 Ft., első szolgáló 40 Ft., második 30 Ft., harmadik vagy dajka bére 20 Ft."117A békésebb idők beálltával hamarosan „a pénznek fogyatkozása, s ennél fogva mind az élelembéli szerek árának, mind a mesterségek míveinek szembetűnőképpen lett leszállása történetéből, méltóztat- tak a Tettes Ns. Kerületek ... a napszámnak árát is meghatározni, mire nézve Dlis kapitány, Tettes Horváth Mihály úrnak személyes jelenlétibe s befolyásával, a napszámosok bére a mi városunkra nézve a következendőleg állapíttatott meg, ugyanis egy férfi ember napszámos bére a maga kenyerén: Szent Iván napjáig lészen 14 garas. A gazda kenyerén ugyanaddig 8 garas. Szent Iván nap után Kisasszony napig a maga kenyerén 16 garas. A gazdáén pedig éppen addig 10 garas. Az asszony, leány vagy gyermek munkás bére pedig mindenkor és minden esetben felényirehatároztatván."1 18 Pásztorbérek Az 1821. évi tanácsülési jegyzőkönyv. 33: lapján, mint a pásztorfogadásokra, pásztoremberekre jellemző alábbi sorokat olvashatjuk: A kerületek és a tanács határozata folytán szent György nap közeledtével a városházánál kellene a pásztorokat megfogadni. „Mire nézve a zsanai gazdák részére Nagy (Kálozi) Mihályt, a kőkutiak ré-szére Berkes Józsefet, a balotaiak részére pedig Széki Jánost, mint ezen szolgálatra alkalmatos (redemptus) embereket, a gazdák közül és némelyeket a szükséges alkudozások végett (a főbíró) felhívatta. Minek előtte a nevezett pásztoroknak való emberekkel az alku megpróbáltatott volna, Nagy Mihály azt jelentette, hogy már ő a zsanai Gazdákhoz 500 Forintokért, 5 subáért és 10 pár csizmá175
