Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
gatóval hallgatta a vásári nép pl. Kossuth Lajos utolsó szavait. Sátra nem volt, valamely közeli háznál éjjelezett. 11. Bábos. Néha ilyen is érkezett a vásárokra. Egy madzagon levő vasgolyóbissal kellett a bábuját elütni, de visszafelé. Nyerni ezzel sem lehetett, de a fiatalság kedvenc szórakozást lelt benne. Némelyik 20-30 krajcárt is rááldozott. A játékos ahányszor próbálkozott, annyiszor fizetett. A tulajdonosnak ponyvasátra volt, valamely közeli háznál szállásolt. 3. Vásári anekdoták A vevők arra ügyeltek, hogy a nem szavatossági testi hibákat észre vegyék, ehhez pedig jártasság kellett. Aki nem bízott a maga tudásában, az más ismerőst vagy kupeckedő embert kért fel, hogy a kiszemelt ló testi hibáit megállapítsa. A csökönyös lovakat csak kevesen szerették megvenni, kivált ha nem értettek ezen lóhiba elmulasztásához. Az 1890-es években a halasi lóvásárban egy ilyen csökönyös lovat kerülgettek az emberek. Még az állatorvos is odakerült. A vevő kifogásolta a ló csökönyösségét, az állatorvos vissza is ítélte azt eredeti gazdájának. E percekben megállt e helyszínen egy parasztgazda a kocsijával, s azt kérdezte az eladótól:- Mi volt ennek a lónak az ára?- A párjával együtt 160 forint!- Odaadná-e neköm is annyiért?- Odaadom!-mondja az eladó. Erre a tudakozó elővette a bugyellárisát, s fizetett.- Ilyen ló köll neköm! Mert ebbe vér van! - mondotta. A cenzár 5-10-20 Ft. cenzárpénzt alkuszik ki, s vezeti a vevőt az eladóhoz, kivel már előbb összebeszélt, s attól is alkupénzt kért. Mikor odaérnek, így szól az eladóhoz:- Ez az ösmerős lovat akar venni! Én ajánlottam neki, hogy a kendét vögye mög! A vevő kérdezi a ló árát, s ha nem sokallja, kipróbálja a lovat:- No, vezesse kend! - mondja az eladónak. A lovat eloldja az eladó, s vezeti, előbb lépésben, majd ügetve. A vevő szemben áll, s úgy figyeli a ló mozgását, majd hátulról is megnézi, hogy jók-e a lábai, de megnézi a fogait is. Korát fiatalabbnak mondja az eladó. Majd kocsiba fogják a lovat, s kihajtanak a vásárból, ahol nagyobb a térség, aztán így szól a vevő:- No adja kend ide a gyepiüt, majd én hajtok! Megkérdezi a ló nevét, aztán rászól. Ha jó szándékú a ló, akkor indít. Már próbát is tesznek: két ember hátul rááll a kerék küllőire, s fogják a kocsikereket, hogy ne foroghasson vagy rudat dugnak a kerék küllői közé. Ha így is indít a ló, akkor jó. A cenzár, ha kész az alku, mindkét féltől bezsebeli a cenzárpénzt. 146
