Koszta Sándor: A keceli posta - Thorma János Múzeum könyvei 11. (Kecel-Kiskunhalas, 2002)
Kecel harmadik postamestere. Távbeszélő (telefon) Kecelen
bővítetésre alig lehetett gondolni. A Bóka házaspár új épület vásárlását határozta el. Eladták a posta épületét - a régi Zsubori házat - és a mai Dózsa György út 2. számú épületet vásárolták meg. A ház tágas, lakásnak és hivatalnak is elegendő helyiség állott a rendelkezésre és nagy telek tartozott hozzá. A házas telek vásárlásához, majd az átalakításához, az Első Duna Vidéki Takarékpénztártól kölcsönt vettek fel: a házat átépítették a posta előírásainak és lakáskövetelményeinek megfelelően.23 A postahivatal elrendezése a következő volt: Az utcáról három lépcsőn és egy kétszámyas ajtón az előtérbe lépett az ügyfél, ahol 3 fekvő tolóablak és egy nagyobb álló ablak-ajtó fogadta. Az előtérben a közönség rendelkezésére állott egy írópult (1.) és egy nyilvános telefonfülke (2.). A felvételi helyiségbe a felek nem léphettek be, a kiszolgálás a három tolóablakon keresztül történt. 3. A postamester. 4. A pénzkezelő. 5. Az egyesített kezelő munkaasztalai. 6. Páncélszekrény. 7. Távirda asztal. 8. Telefonközpont. 9. Vasláda. 10. Fogas. 11. A kézbesítők asztala és fiókos szekrénye. 12. Könyvelő asztal. 13. Állvány vizeskancsó és poharak számára. 14. Mosdó. 15. Háromrészes csomagpolc. 16. Nagyméretű tólóablak-ajtó a csomagok felvételére és az érkező csomagok berakására. 17. Kályha. A tágas lakásban egy kezelő számára vendégszoba is helyet kapott.24 1932 májusában készült egy fotó a posta épületéről és a postásokról. A bejárati ajtótól balra, fenn az ovális címtábla „Magyar Kir. Posta”. A koronás, tölgyfaleveles címer alatt „Távirda Hivatal” felirat. A címtábla alatt a takarékpénztári tábla, majd „Távbeszélő” felirat. A fényképen szereplők balról jobbra: Erdélyi Erzsébet, (később Iván Ferenc tanító felesége) képesítés nélküli gyakornok, az ablakban könyöklő Szántó Mihályné nyugdíjas postamesternő, a fehér ruhás hölgy személyét nem sikerült azonosítani, Erdélyi Ibolya kiadó, az ajtóban B. Bóka István postamester, Zsubori Erzsébet kiadó, pénztáros (B. Bóka István felesége), B. Bóka László (a postamester testvére), Bélecki Ferenc táviratkézbesítő. Az idő múlásával beigazolódott, hogy a bővítésre igencsak szükség volt; a világméretű nagy gazdasági válság mólóban volt, bár Magyaroszágon a mezőgazdaság válsága makacsul tartotta magát. A keceli gazdákat az élőállat-forgalom, a bor eladás és a gyümölcstermelés bizonyos mértékig átsegítette a váltság okozta gondokon. A postautalvány, csekk és takarékpénztári forgalom emelkedni kezdett. A postaigazgatóság is emelte a postamesterségek általány összegeit. Bóka postamester havi díjazása 200 pengőre emelkedett, de emelkedett az irodai, kézbesítési és a szállítási általány is. A küldeményeket továbbra is a vasútállomásra, ill. állomásról vitték- hozták lovaskocsival. (Bóka postamester legendás pónilovával.) 26. A keceli posta alaprajza 1930 körül 31
