Koszta Sándor: A keceli posta - Thorma János Múzeum könyvei 11. (Kecel-Kiskunhalas, 2002)

Előzmények

1853-ban megépült a Cegléd-Szeged vasútvonal és a postaküldemények szállítását a vasút vette át. 1854-ben a Pest-Szeged és Pest-Pétervárad (újvidéki) kocsiposta járatokat megszüntették. Ugyanekkor megszervezték a Kistelek-Kiskunmajsa- Kiskunhalas-Mélykút-Baja közötti kocsiposta vonalat, hetente kétszeri járattal. 1856 április havában a kiskunhalasi posta elosztó postahivatal lett, és Szekér Sándor postamester postaigazgatói címet kapott, mert hivatala Kisszállás, Szabadka, Keczel és Soltvadkert felé is indított járatokat.

I. Ferenc József osztrák császárul 848-1916) és kabinetjét a sorozatos katonai vereségek a német és olasz harctereken, de a magyar nép passzív ellenállása és bojkottja is arra kényszerítette, hogy keresse a magyar néppel a megbékülést. Kölcsönös kompromisszumok eredményeként létre jött a történelmi kiegyezés. A kiegyezés után, 1867-ben Gorové Istvánt nevezeték ki a földművelési- ipari- és kereskedelemügyi miniszterré, és alárendelték a Magyar Postaintézet felügyeletét. Gorové miniszter a Magyar Posta élére miniszteri osztálytanácsosi ranggal és Országos Postai Főigazgatói címmel Gervay Mihályt nevezte ki. Gervay javaslata alapján 1867. április 27-én az átszervezésre vonatkozó rendeletet megküldték a postaigazgatóságoknak, mely szerint május 1-jétől a kormány a magyarországi és az edélyi posták és távíró intézetek igazgatását átvette.

A régi postaintézmények külső nyomait (osztrák jellegét) el akarták tüntetni; a posta nyelve újra magyarjelvénye a magyar korona, alatta a postakürttel. A kétfejű sasos címer helyett magyar nyelvű, magyar címert ábrázoló új postai címtáblákat függesztettek ki. A fekete-sárga postakocsikat, a postaládákat piros-fehér-zöldre festették, a feliratokat, pecséteket, bélyegzőket magyar nyelvűre cserélték. Az addig kizárólag német nyelven kiállított vevényeket két nyelvűre cserélték. Ugyanekkor a tisztviselők cseréjéhez is hozzákezdtek."

Magyarországon az osztrák bélyegek 1850. június 1 -tői 1867. május 1 -ig voltak forgalomban. A magyar postaigazgatás működésbe lépésekor új bélyegek gyártására Magyarországon egyelőre nem nyílt lehetőség. Az osztrák kormányzattal folytatott tárgyaláson azonos rajzú bélyegek kiadásában egyeztek meg. A bélyegeket az Osztrák Állami Nyomda soron kívül elkészítette, a magyar postaigazgatás azokat 1867. június 1-jén forgalomba is bocsátotta. Ez a kőnyomatos, közös kiadás az Osztrák-Magyar Monarchia egész területén érvényes volt. A közös bélyegek használata kényszerű és ideiglenes megoldást jelentett. A postabélyegek hazai gyártásához az előkészületeket már 1868-ban megtették. Első lépésként létrehozták a Magyar Állami Nyomdát. Az első hazai gyártmányú bélyegeket 1871. május 1 -jén bocsátották forgalomba. A 6 db kőnyomatos, fogazott bélyegek közül az első gyártásúakat a nyomóforma tökéletlensége miatt megsemmisítették.

Az új magyar postaigazgatás elsőrendű és fontos feladatának tekintette az új postahivatalok szervezését. 1867. május 1-jén Magyarország és Erdély területén 941 postahivatalt, Horvát - Szlavón területen 99 hivatalt, 1871-ben a Határőrvidék 134 hivatalát vették át, összesen 1174 hivatalt. 4 év alatt a magyar postaigazgatás 536 új postahivatalt létesített, így 1871 -ben 1710 postahivatal működött az országban.

14