Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Bakos Ágnes: Holocaust Európában. Holocaust Kiskunhalason
A náci uralom alá került Európa A kiskunhalasi ember számára máig titkoltak azok a dokumentumok, események, amelyek a halasi zsidóság értelmetlen pusztulását okozták. Pillantsunk be a történelem 57 évvel ezelőtti tragikus szeletébe, és éljük át együtt azokat a pillanatokat, amelyeket gyászos keretbe foglalt a történetírás. Nyíljon meg tudatunk az események befogadására és lelkünk érzékenysége az együttérzésre minden mártírhalált halt és a háború szörnyűséges poklát megjárt, ma is köztünk élő honfitársak előtt. Néhány lépésben kövessük nyomon, hogy milyen előzmények tükrében robbant ki és folytatódott tovább a fasizmus kíméletlen terrorja nálunk Magyarországon és itt, Kiskunhalason is. Németországban Adolf Hitler hatalomra kerülése után (1933. január 30.) azonnal meghirdették a zsidók elleni gazdasági bojkottot. Az antiszemita világnézet központjában az úgynevezett árja rendelet állt (1933. április 11.), mely nem árja fajúnak minősített mindenkit, akinek szülei vagy nagyszülei között akár egyetlen nem árja volt, különösen ha zsidó. Hiszen a német nép az árja faj része, aki felsőbbrendű a többivel szemben és az alacsonyabb rendű fajok feletti uralomra hivatott. Az ÁRJA szó a 19. századi nyelvtudományban Irán és India ősi, indueurópai nyelvet beszélő népeinek a megnevezése volt, s a náci politika ezt faji minősítéssé degradálta át. Az árják felsőbbrendűségére alapozott nürnbergi faji törvények (1935. szeptember 15.) zsidónak minősítették azt, akinek négy nagyszülője közül legalább három zsidó volt. Meghatározták a zsidók kiszorításának törvényi eszközeit is: megfosztották őket állampolgárságuktól, megtiltották zsidók és nem zsidók házasságát, vagy akár szerelmi kapcsolatát. A további számos rendelet a diszkrimináció és a nyílt üldözés egyre erősödő fegyverévé vált. „ A puszta érzelmi alapon űzött antiszemitizmus pogromokban fog megnyilvánulni. Az értelem antiszemitizmusának viszont a zsidók előjogainak tervszerű, törvényes támadásához és eltörléséhez kell vezetni. Végső célja pedig elodázhatatlanul a zsidók teljes eltávolítása.”6 1938. november 9-10. A történelem legnagyobb pogromjának éjszakája, mely egy barbár, törzsi vérbosszú volt egy egész népen. A náci párt rohamosztagai egyetlen éjszaka alatt - a Birodalom egész területén, beleértve a megszállt Ausztriát is - több mint 250 zsinagógát gyújtottak fel, 7500 zsidó üzletet vertek szét és fosztottak ki, sokakat megaláztak, kegyetlenül megvertek. Közel száz ember halt meg azon az éjszakán. Másnap mintegy 30.000 zsidót hurcolt el a Gestapo (állami titkosszolgálat) Buchenwald, Dachau és Sachenhausen koncentrációs táboraiba. A borzalmakat cinikus módon tetőzte be az a könyörtelen eljárás, miszerint két nap múlva a német zsidókat több mint egymillió márka megfizetésére kötelezték a nácik rongálásainak jóvátételére. Ez az éjszaka úgynevezett „KRISTALLNACHT”, azaz kristályéjszaka néven vonult be a történelem olvasókönyvébe. Ken J. Berger emigráns német zsidó , aki 14 évesen élte át a kristály éj szakát, így emlékezik: „ Nekem ne mesélje senki, hogy nem tudott a gyalázatról. Mindenki tudta, mi folyik. És mindenki becsukta a szemét. A szomszédaink a függönyök mögül figyelték, és becsukták a szemüket, amikor az SS kezünknél-lábunknál, hajunknál fogva a teherautókra hajított bennünket, engem meg a családomat. Becsukták a szemüket, mert a tulajdon életük is kockán forgott. „Zsidók, takarodjatok! Zsidó, ne menjen le a nap a tarkód mögött! Zsidók 62
